Önkormányzati reform érdeksérelmekkel

A rendszert racionalizálni kell, de úgy, hogy ne a mi érdekeink sérüljenek – ha egy közös mondatot kéne keresni az önkormányzati világ különböző szintjeiről érkező véleményekben, kis túlzással ez lehetne az. Abban ugyanis gyakorlatilag semmi vita nincs, hogy most túl sok a párhuzamosság, s hogy az önkormányzatoknak túl sok feladatot ad az állam, egyre kevesebb pénzből. A végső döntés meghozói azonban saját székeikről szavaznak majd: csak a parlamenti kormánypárti frakciókban 75 polgármester ül, és számos képviselő tölt be pozíciót a megyei közgyűlésekben is.

Úgy tudjuk, többek közt emiatt is olyan módszerrel zajlott a javaslat előkészítése, hogy az önkormányzati világ minden szintje képviseltesse magát benne. A helyhatóságok körében járatos kormánypárti forrásunk úgy tudja, három részre bontották a tervezetet, a fővárosi kerületek, a többi település, illetve a megyék működésének szabályait egy-egy kormánypárti politikus vázolta fel, s ebből fésülték össze azt a munkaanyagot, amelyet Tállai András államtitkár bemutatott a sajtónak.

Információink szerint a megyék és a megyei jogú városok viszonya okozta az egyik legtöbb problémát a javaslat előkészítése során. Azzal, hogy a járásokat beemelik a rendszerbe, szűkül a megyék jogköre, még az államtitkár is azt mondta, hogy nem eldöntött kérdés, közvetlenül választjuk-e egyáltalán 2014-től a megyei testületeket. Ezzel pedig automatikusan kisebb mozgástere maradna a megyei jogú városoknak is. A járások bevezetését ellenben alig érik kritikák – igaz, többen is felvetették: ennek az is oka lehet, hogy a mostani rendszer mellé épül, nem helyette. Az is érdekes kérdés, hány országgyűlési képviselő számolhat azzal, hogy 2014-ben a 200 fős parlamentben nekik már nem jut hely.

„Hagyják meg a települések érdekeltségi rendszerét, különben visszatérünk a tanácsi szisztémába” – így foglalta össze lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) egyik legfőbb kérését Gémesi György, a szervezet elnöke. Az nem kérdés szerinte sem, hogy túl sok az önkormányzati feladat, és ehhez kevés pénzt ad az állam. A megoldást azonban nem abban látja, hogy feladatokat vegyenek el, hanem többletforrást kér. Mint fogalmazott: a legtöbb feladatot helyben lehet ellátni a leghatékonyabban, így lesz jobb a
kontroll is, attól nem lesz olcsóbb például az oktatásügy, ha az állam utalja a tanárok fizetését. Nem ért egyet azzal sem, hogy az iparűzési adóbevétel egy részét vegyék el a gazdagabb városoktól, így ugyanis szerinte ezek a települések elvesztik a akár a 2014-es választási eredményüket is kockáztathatják.

forrás: PricewaterhouseCoopers

állami támogatások tartozások ebből hiteltartozás

2005 881 665 4

2006 867 843 28

2007 860 1003 213

2008 863 1207 452

2009 669 1287 685

2010 (terv) 485 1462 611

2011 (terv) 502 1832 n.a.*

*2011-re a hitel- és az értékpapír-tartozások további összesen 370 milliárdos emelkedését várják 2010-hez képest

forrás: PricewaterhouseCoopers

állami támogatások tartozások ebből hiteltartozás

2005 881 665 4

2006 867 843 28

2007 860 1003 213

2008 863 1207 452

2009 669 1287 685

2010 (terv) 485 1462 611

2011 (terv) 502 1832 n.a.*

*2011-re a hitel- és az értékpapír-tartozások további összesen 370 milliárdos emelkedését várják 2010-hez képest

-->