Egy lábon áll a magyar gazdaság - De meddig?

A nettó export vezérelte kilábalás lassulására utaló jeleket mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatsora. A külkereskedelmi mérleg az év negyedik hónapjában 479 millió euró aktívumot mutat, szemben a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok által várt 570 millió euróval.

Az előző hónapban, márciusban 839,7 millió eurós aktívumot láthattunk. A tavalyi év azonos időszakában 445,5 millió eurós többletet mutatott a mérleg.

Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza azt írja, hogy „az export 13,2 százalékkal, míg az import 13,9 százalékkal nőtt, ami jelentős lassulás a korábbi hónapok dinamikájához képest, azonban nem meglepő a magas bázisok és a külső konjunktúra lassulása miatt”.

Ennek alapján úgy tűnik, hogy az exportvezérelt növekedésre, amely egyetlen motorja volt a magyar gazdaság kilábalásának (18 éve a legsúlyosabb recesszióból), nem lehet építeni a további dinamikus gyorsulást.

Kondrát Zsolt, és Lőke András leszögezik: az importnövekedés 15 hónapja volt utoljára ilyen alacsony. Az MKB Bank közgazdászai úgy vélik, hogy „az adatok összhangban vannak a lassulást mutató ipari termelési adatokkal, jelezve, hogy az export és az ipari termelés várt gyengélkedése megérkezett.

A KSH ma közölte a bruttó hazai termék első negyedéves végleges adatait. Magyarország bruttó hazai terméke 2011 első negyedévében 2,5 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal bővült. A növekedés továbbra is főként az ipari exportnak köszönhető – húzza alá a statisztikai hivatal.

Termelési oldalról az látható, hogy az ipar az egyedüli húzóerő. A szolgáltatások nem tudtak pozitívan hozzájárulni a GDP-hez, az építőipar hanyatlása folytatódott. A mezőgazdaság azonban már nem mutat zsugorodást.

A GDP „felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása továbbra csökkenést mutatott, 0,8 százalékkal, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését”.

A háztartások fogyasztási kiadásán belül volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerekre, a közlekedésre, a kulturális és az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadásoknál. Ellenben a hírközlésre és az egészségügyi termékekre fordított kiadások volumene kis mértékben emelkedett – írja a KSH.

Az adócsökkentés nem éreztette pozitív hatását, akik többet fogyasztanának nem, vagy kevéssé részesülhettek a stimulusból. Több társadalmi rétegnél a reálbérek csökkenése következett be, amely ezen csoportoknál a fogyasztás további mérséklődésének irányába mutathat a makacs módon 4 százalék felett ragadt infláció miatt. Ugyanakkor az élelmiszer- és nyersanyagárak csökkenése mérsékelheti ezt a kockázatot.

„A következő negyedévben még hasonló növekedési ütemet várunk, amely azonban a lassuló világgazdaság és külső kereslet miatt csökkenhet a második félévben, mivel a belső kereslet lassú élénkülése várakozásunk szerint ezt nem ellensúlyozza” – vélik az MKB Bank elemzői.

Az év későbbi részében a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése segítheti a fogyasztás növekedését, azonban ez csak egyszeri tényező, és nem is biztos, hogy fogyasztásra költik a hozamot a háztartások.

További – és a fentivel összefüggő – kockázatot rejt magában, hogy a fogyasztói bizalmi indexek visszaesést mutatnak. A GKI elemzésében azt írja, hogy a „lakosság fogyasztási szándéka nagyon visszafogott”. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2010. októberi csúcs óta lassan, de folyamatosan csökkent, márciusban zuhant, majd májusban folytatódott a lejtmenet.

Suppan Gergely optimista: 3 százalékos gyorsulást vár erre az évre. Az MKB elemzői viszont csupán 2 százalék körüli gazdasági bővülésre számítanak.