Előzetes adatok alapján az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 2011 áprilisában 6,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 9,5 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari termelés az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedett.
„A várakozásokhoz közeli mértékben” gyorsult az ipari termelés – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Hozzáteszi: „az áprilisi gyorsulás megfelel a hazai konjunktúramutatók előrejelzéseinek”.
Suppan Gergely szerint májusban meredekebb lassulás várható, egyrészt az egy évvel ezelőtt megugró bázis, másrészt a hazai és nemzetközi konjunktúramutatók jelentős lassulása miatt.
Miközben a nemzetközi konjunktúramutatók a külső kereslet lassulását jelzik előre, valamint a magas bázis is némileg mérsékelheti a növekedés ütemét, egyes üzemek kapacitásbővítései nagyrészt ellensúlyozhatják a várható lassulást. Ezért a következő hónapokban 4-6 százalék körüli növekedésre számítunk, azonban az őszi hónapokban újra gyorsulhat a termelés – írja a közgazdász.
„Az adat jóval rosszabb lett, mint saját várakozásunk, de a konszenzus pesszimistább számát is alulmúlta” – kommentálták az ipari termelés alakulását Kondrát Zsolt és Lőke András. Az utóbbi időben megjelent adatok megerősítik nézetünket, hogy az ipari termelés lassul, bár némileg korábban, mint számítottunk rá – teszik hozzá az MKB Bank közgazdászai.
A friss eurozóna és német beszerzési menedzser-indexek mérséklődést mutattak, ami a hazai exportszektor kilátásait is rontja – vélik az elemzők.
A közgazdászok úgy gondolják, hogy az év előrehaladtával az ipari termelés lendülete mérséklődik majd az euróövezeti költségvetési megszorítások, az Európai Központi Bank korai kamatemelése, a dinamikusan növekvő feltörekvő országok lassulását célzó intézkedések, és az emelkedő bázis miatt.
Az év egészében az ipari termelés 7,5-8 százalék körüli mértékben nőhet az MKB elemzői szerint. Suppan Gergely ennél valamivel optimistább, és úgy látja, hogy 10 százalék körül nőhet az idén az ipari termelés.
A gazdaság felépülésének fő hajtóerejét az export adta. Az előző év végén sem talált magára a fogyasztás és a beruházásokban sem látni fordulatot. A kiskereskedelmi forgalom emelkedése vérszegény idén is, a beruházások az első negyedévben 1,1 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes becslés alapján az első negyedben a GDP 2,4 százalékkal emelkedett, és valószínű, hogy továbbra is csupán a nettó exportra támaszkodott a kilábalás.
A külkereskedelmi termékforgalom adatai azt mutatják, hogy a kivitel márciusban 13,1 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest. Januárban és februárban több mint 20 százalékos bővülést mértek.
A menedzserindexek és a konjunktúramutatók a nemzetközi kereslet lassulásának irányába mutatnak, amely a hazai exportvezérelt kilábalásra is negatív hatást gyakorol, és egyelőre úgy tűnik, hogy a fogyasztás nem tudott a növekedés segédmotorjává válni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium arra számít, hogy az adóváltoztatások kedvező hatása érezhető lesz a fogyasztás dinamikájában az év második felében. Az adócsökkentés egyelőre nem segítette a magánfogyasztást, azonban a reálhozamok kifizetésétől lehet várni mérsékelt fogyasztásbővülést, de ez csak egyszeri hatás lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.