Összeomlás elnapolva

Kétnapos sorsdöntő ülésre gyűltek össze vasárnap este az euróövezet pénzügyminiszterei. Ha nem sikerül gyors és hatékony választ találni a görög válságra, akkor az egész eurózóna lángba borulhat.
Lapzártánkkal egy időben kezdődött Luxemburgban az euróövezeti pénzügyminiszterek ülése, amelyen a pénteki francia–német csúcs eredményét továbbgondolva próbálnak gyors és a piacokat megnyugtató válaszokat adni az eurót egyre mélyebbre taszító görög válságra. A legsürgetőbb feladat, hogy végső megegyezésre kellene jutni az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által tavaly megszavazott 110 milliárd eurós mentőcsomag ötödik, 12 milliárd eurós részletének folyósításáról. A görögöknek legkésőbb július közepéig meg kell kapniuk ezt az összeget, különben csődbe mennek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint a pénzügyminiszterek ma megállapodhatnak azokban a főbb pontokban, amelyek lehetővé teszik a hitelrészlet átutalását.

Szintén az ülés témája lesz a már formálódó második hitelcsomag, amelynek tető alá hozása azonban még több hetet is igénybe vehet. Erre azért van szükség, mert – az első csomag elfogadásakor, a tavaly májusban feltételezett állapottal szemben – Görögország valószínűleg még jövőre sem lesz képes pénzhez jutni a tőkepiacokon, és mintegy 170 milliárd eurós finanszírozási hiánya lehet 2012 és 2014 között. A következő hetek tárgyalásainak egyik fő kérdése az lehet, hogyan osztják el ezt a terhet. A helyzet fokozódását jelzi az is, hogy a Spiegel szerint a német kormány jelentős mértékben, 440 milliárd euróra növelné az átmeneti uniós stabilitási alap felhasználható hitelkeretét is.
Az EU és az IMF a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy az áldozatvállalásból kimaradjanak az ország legnagyobb hitelezői – az Európai Központi Bank, valamint a görög, a francia és német pénzintézetek és biztosítók –, azaz Görögország továbbra is rendben törleszteni tudja feléjük fennálló adósságait. Ha nem tudná, akkor azt a hitelminősítők csődként értékelnék, és ez extrém súlyos következményekkel járna az eurózónára nézve – mondta a szombati Süddeutsche Zeitungnak Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke. „A tűzzel játszunk. (…) A csőd megfertőzheti Portugáliát és Írországot, majd nagy adósságai miatt Belgiumot és Olaszországot is, még Spanyolország előtt” – magyarázta.

A privát hitelezők kötelező érvényű bevonása az áldozatviselésbe már lekerült a napirendről, erre csak önkéntes alapon kerülhet sor – ebben egyetértett pénteken Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár is. Hogy ez konkrétan mit jelenthet, arról a közeljövőben egyeztetnek egymással a kormányok és a Görögországban érdekelt bankok képviselői.

Úgy tűnik tehát, hogy a terheket – 50 milliárd eurós privatizáció és 28 milliárd eurós megszorítás formájában – nagyrészt Görögország viseli majd. A parlamenti szavazást az erről rendelkező törvénycsomagról június 30-ra tűzték ki, előbb azonban – holnap este – a bizalmi szavazás próbáját is ki kell állni a parlamentben a pénteken átalakított kormánynak.

A piac már feladta az utolsó kenetet?

Már több mint nyolcvan százalék annak a valószínűsége, hogy Görögország öt éven belül csődbe megy – legalábbis ezt jelzik a görög kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árfolyamai. Pénteken az ötéves kötvények CDS-díja 2025 bázispontra emelkedett, tehát évente 2,025 millió euróba kerül egy 10 millió eurós kötvénycsomag biztosítása. Bár a pénteki német–francia közeledés hírére némileg javult a helyzet, és 1975 bázispontra csökkent a mutató, ez még mindig kimagaslóan magas értéknek számít. A Finan-cial Times Deutschland szerint ezek a mutatók arra utalnak, hogy a piacok már feladták Görögországot.

A pénzügyminiszteri posztot a jogász végzettségű Evangelosz Venizelosz, az eddigi védelmi miniszter veszi át. Védik az eurót Közös nyilatkozatban áll ki az euró mellett 48 német és francia nagyvállalat, köztük a Siemens, a Daimler, a Bosch és az EADS vezére. A holnapi helyi napilapokban megjelenő kiáltvány arra figyelmeztet, hogy „az euró bukása fatális visszalépés lenne Európa számára”, ezért a gazdagabb államoknak támogatniuk kell az eladósodottakat. „A visszatérés a stabil pénzügyi viszonyokhoz sok milliárdba fog kerülni, de ezt az áldozatot megéri az EU és a közös valuta” – áll a Handelsblatt által megszellőztetett dokumentumban. -->