Van vagy nincs költségvetési lyuk? - Ellentmondásos magyarázatok

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán nyújtotta be a parlamentnek a 2011. évi költségvetési törvény stabilitási alappal összefüggő módosítást. Az indítvánnyal kapcsolatban az NGM csütörtökön azt közölte: a stabilitási alap végleges zárolásával Magyarországot meg lehet védeni az előre nem látható külső gazdasági eseményektől.

Mint a tárca írja, a gazdasági és pénzügyi válságnak az Európai Unióban és a világban még nincs vége, a gazdaságban jelentős kockázatok, bizonytalanságok és egyensúlytalanságok vannak - ezért "nyúl hozzá" a költségvetéshez és zárolja végleg a stabilitási alapot a kormány.

Az alapot már eredetileg is azzal a céllal hozta létre a kabinet, hogy megvédje Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől - szögezi le a közlemény.

Az NGM kiemeli: az európai gazdaságban zajló folyamatok - Görögország és Portugália válsága, és az ugyancsak eurozóna tag Szlovénia gazdaságának lassulása -, valamint a beinduló közmunkaprogramok és az otthonvédelmi akcióterv együttesen szükségessé teszik a stabilitási alap végleges zárolását, amelyet a kormány a költségvetési törvény módosításával hajt végre.

A szakminiszter a szerdán beterjesztett törvényjavaslat indoklásának egy mondatát csütörtökön pontosította, e szerint „az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során azonban világossá vált, hogy az adóbevételek elmaradhatnak a tervezettől, ezen felül egyes kiadási előirányzatok teljesülése is meghaladhatja a költségvetési törvényben jóváhagyott összeget.”

A nemzetgazdasági miniszter által szerdán kezdeményezett költségvetési módosító indítványban az áll, hogy az idei évre tervezett bevétek elmaradása miatt a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket elvonják a költségvetési fejezetektől. A fejezetek idei támogatása összesen 182,1 milliárddal csökken.

Az NGM közleménye azért érdekes, mert Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára korábban már elismerte, hogy a költségvetés 200-220 milliárd forintos "veszélyzónáját" a 250 milliárdos stabilitási alap ellensúlyozza. A várakozásoknál kevesebb összeg fog a büdzsébe folyni a társasági adóból és ÁFA-ból is, amelyet azonban az alap kiegyensúlyoz – tette hozzá az államtitkár még áprilisban.

A Matolcsy György által jegyezett, az idei büdzsé módosítását előirányozó indítvány -, amely elérhető az Országgyűlés honlapján - leszögezi: az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, hogy várhatóan az adóbevételek elmaradnak a tervezettől és egyes kiadási előirányzatok teljesülése meghaladja a korábban jóváhagyott összeget, ezért szükség van a stabilitási tartalék részeként zárolt előirányzatok "végleges csökkentésére".

A - még februárban - képzett stabilitási tartalék azon az elven alapult, hogy a kiadási előirányzatok nem szűntek meg, csak a kormány zárolja azokat. Mint azt a törvénymódosítás indoklása kiemeli, a prognosztizált bevétel-kiesések és kiadási többletek, valamint az előirányzatokon zárolt összegek végleges csökkentése az államháztartás egyenlegét nem befolyásolja; a bevételi és a kiadási oldalt a módosítás azonos összegben érinti.

Az előterjesztésből kiderül: az áfá-ból 69, az eva-ból 16, a társasági adóból 84, az illetékekből 6,6 milliárd forinttal kevesebb folyik be idén a vártnál, ez összesen 175,6 milliárd forint. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) költségvetési támogatása 9 milliárd forinttal csökken, a PSZÁF-nak pedig további 2,5 milliárd forintot kell befizetnie a büdzsébe, ez így összesen 182,1 milliárd forint.

A kormány februárban hozott rendelet a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékról, ennek részeként a minisztériumoknál mintegy 187 milliárd forintot zárolt. A zárolások mellett a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó, a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerveknek be kellett fizetniük a büdzsébe.

Ennek alapján egyértelmű, hogy a zárolást azért kellett végrehajtani, mert e nélkül nem teljesülne a költségvetési hiánycél, a külső kockázatok pedig legfeljebb csak áttételes hatást tudnak gyakorolni a magyar költségvetésre. Az ÁFA, eva, illetve a társasági adóból befolyó alacsonyabb bevételek pedig nem éppen nevezhető külső folyamatnak. A dolog hátterében részben az is állhat, hogy az adócsökkentés, vagyis stimulus nem váltotta be a hozzá fűzött kormányzati reményeket (a fogyasztás növekedését), amelyre azonban sokan figyelmeztettek.