Bizottsági csörte Simor és Járai között

Ismét a kommunikációs szerződéseket, ezen belül is a Braun Róberttel kötöttet kifogásolta Járai, de az is elhangzott, hogy a válság idején nem kellett volna gépkocsit vásárolnia a nemzeti banknak. A meghallgatásra annak nyomán került sor, hogy a jegybank tavalyi eredménye 41,5 milliárd forintos veszteséget mutatott. Igaz, az államháztartásnak egyelőre nem keletkezett befizetési kötelezettsége, a korábbi évek eredménytartaléka fedezi ezt a hiányt.

A jegybank nem nyereségérdekelt szervezet, nem a pénzügyi eredménye mutatja meg a sikeres működést – mondta el Simor András jegybankelnök a meghallgatáson. Arra is rámutatott az MNB első embere, hogy a szervezet kommunikációs kiadásai elmaradnak az öt évvel ezelőttitől, amikor még Járai Zsigmond töltötte be a jegybankelnöki pozíciót. Akkor 400 millió forintot költött ilyen célra a jegybank, míg tavaly 316 milliót.

Az MNB tetemes tavalyi veszteségét Simor a devizatartalékolás megnövekedett költségeivel, illetve a forinterősödésből adódó leértékelődési veszteséggel magyarázta. Eközben a működési költségek – ahogyan 2006 óta folyamatosan – mérséklődtek – mutatott rá. A felügyelőbizottság már korábban is utalt szabálytalanságokra a jegybank gazdálkodásában, de feljelentést nem tett, megtette viszont a Jobbik, az fb dokumentumaira hivatkozva.

Az fb megállapította, hogy az MNB mérlege a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám a vizsgálat során többször korlátokba ütköztek, ezért Járai a jegybanktörvényt módosítaná, hogy a felügyelőbizottság hatásköre bővüljön. Az is elhangzott a meghallgatáson, hogy a jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi, például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami szektorra vonatkozó előírásokat és a kereskedelmi bankszektorban alkalmazott béreket.