Chipsadó: Adóbevételnek kevés, viszont ezt is mi fizetjük

A javaslat szerint az előzetesen megismerthez hasonló mértékű lehet az adóbevétel, annak ellenére, hogy az egyes termékekre vonatkozó adómérték időközben változott. A szénsavas üdítőitaloknál és a gyümölcsleveknél a korábbi literenkénti 15 forintos adó 5 forintra mérséklődött, de csökkent a sós snackek kilónkénti adómértéke is. A korábbi becsléshez képest az adómértékek csökkenését ellensúlyozza, hogy a termékadó-köteles termékek köre a korábbiakhoz képest érdemben kibővült (például a csokoládén kívüli édességekkel, kekszekkel).

Az összes költségvetési bevétel gyakorlatilag a korábban becsült 20 milliárd forintos szint körül (20-22 milliárd forinton) alakulhat. Az utóbbi években folyamatosan értékesítési nehézségekkel küzdő hazai élelmiszeripar széles körére szétterített új adó okozta tehernövekmény nem elhanyagolható. A korábbi adóemelések (például áfa-emelés) tapasztalatai alapján a gyártók a fogyasztókkal fizettetik majd meg a termékadóteher legnagyobb részét, különösen a jelentősebben sújtott termékeknél.

Továbbra is kérdéses, hogy mire lehet elég a befolyó adóbevétel. A népegészségügyi termékadó az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésének szempontjából elhanyagolható költségvetési bevételt hoz. Egy becslés szerint az orvosi alapjövedelem havonta átlagosan nettó százezer, az egyéb egészségügyi dolgozóknál pedig nettó negyvenöt ezer forinttal történő megemeléséhez évente körülbelül 120 milliárd forint többlet költségvetési forrásra lenne szükség. Arányosítva, a 20 milliárd forint körüli termékadó-bevétel az előbbi béremelés-javaslat tizedére lenne elegendő.

Egy, a kormánytöbbség által támogatott módosító indítvánnyal a törvényhozók deklaráltan azt kívánták megelőzni, hogy az adó miatt várhatóan csökkenő nyereségesség munkahelyek megszűnését eredményezze az élelmiszeriparban. A javaslat lehetővé tenné a termékadó mértékének csökkentését az iparűzési adóalap-mentesség összegének kétszeresével (legfeljebb 50 százalékkal), azon adóalanyok számára, amelyek az előző adóévben növelték foglalkoztatotti létszámukat. A törvényalkotók ezzel akaratlanul is elismerik, az adó miatt munkahelyek szűnhetnek meg a szektorban. 

A termékadó egy részének elengedése ésszerű lépésnek tekinthető a munkahelyek megóvása érdekében. Ennek azonban vannak nem szándékolt mellékhatásai. A kis- és középvállalkozások jellemzően termelésük nagyobb hányadát értékesítik belföldön, ezért a termékadó miatt relatíve nagyobb adóteherrel szembesülnek, mint a főként exportáló, általában külföldi többségi tulajdonú nagyvállalatok. Az adó önmagában is az exportra termelést ösztönzi, ezt pedig egy több erőforrással rendelkező nagyobb vállalat jobban ki tudja aknázni. Utóbbi cégek könnyebben minimalizálhatják a termékadó-fizetést, amennyiben az export felfuttatásához kapcsolják a létszámbővítést.