A magyar gazdaság 2011-es év első negyedévében még mindig az Európai Unió átlagától, és különösen a visegrádi országok dinamikájától elmaradva növekedett. A külkereskedelmi aktívum tovább emelkedett, de a beruházások és a fogyasztás még csökkent. Az év egészében is a GDP 2,5 százalék körülii növekedése várható, mivel a kivitel némi lassulását a beruházások és a fogyasztás szerény növekedése ellentételezni tudja – vetíti előre a GKI.
A termelési oldalon a tavalyihoz viszonyított gyorsulás részben a mezőgazdaságból – gyakorlatilag a szörnyű tavalyinál jobb idei időjárásból – származik. Az ipari termelés kissé lassul, a belföldi értékesítés visszaesése egyelőre folytatódik. Az építőipari recesszió már hatodik éve tart, de mértéke idén kisebb lesz a tavalyinál. A kiskereskedelmi forgalom egyelőre legfeljebb stagnálónak minősíthető. A lanyha belföldi kereslet tovagyűrűző értékesítési és finanszírozási zavarokat okoz a magyar gazdaságban, különösen a kkv-szektorban, az eddig még talpon maradt cégek körében is – összegzi a folyamatokat a GKI.
Kiemelik, hogy „a beruházásoknál a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, 1 százalékos bővülés várható. Az egyetlen dinamikus szektor a feldolgozóipar, ezen belül is a külföldi tőkére támaszkodó autóipar lesz”.
Megállapítják: az üzleti szektorban a bankadó és a szigorú kockázati limitek miatt a hitelkamatok magasak, de a nem exportra termelő vállalkozásoknak még a drága hitelekhez is nehéz hozzáférniük. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak EU-s forrásokra támaszkodnak, az elnyert pályázati pénzek felhasználása akadozik, ezért itt visszaesés várható, és tovább csökken a lakásépítés is.
A foglalkoztatásról és a keresetekről
A foglalkoztatási ráta 2011. március-május átlagában az előző és az egy évvel korábbi három hónap átlagához viszonyítva is 0,4 százalékponttal emelkedett, miközben a munkanélküliség hasonló mértékben, 11 százalékra csökkent. A munkaerő-kereslet csak szerény mértékben emelkedik. Markáns bővülés csak néhány feldolgozóipari szakágazatban várható.
A bruttó keresetek 2011-ben 4 százalékkal - a versenyszektorban a korábban gondoltnál kissé jobban, 4,5 százalékkal, a költségvetésiben 2,5 százalékkal - nőnek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5 százalékos növekedését eredményezi – írja a GKI.
A gazdaságkutató úgy véli, hogy „a jövedelemkülönbségek nőnek”, és a lakosság reáljövedelme (a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetésével együtt) 2 százalék körüli mértékben emelkedik. A háztartások vásárolt fogyasztása csak 1,5 százalékkal nő. A hiteltörlesztési terhek ugyanis magasak, és a bizonytalan jövő is tartalékképzésre, önellátásra ösztönöz. Emellett a többletjövedelem nagyrészt a magas jövedelműeknél képződik, akik inkább megtakarítanak, semmint fogyasztásukat növelik. A hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt szerény. A nettó megtakarítási ráta elérheti a tavalyi szintet (4,6 százalék).
Csökkenő infláció, javuló egyensúly
„Az infláció áprilisban érezhetően lassult. A görög válság következtében azonban nőttek az aggodalmak az euró és az EU jövőjével kapcsolatban, ami a forint – különösen a svájci frankhoz viszonyított – gyengülését okozta. A jegybanki alapkamat idén feltehetőleg változatlan marad” – vélik a szakértők.
A külső egyensúly tovább javul, az idei év első negyedévében a folyó fizetési mérleg aktívuma 0,2 milliárd euróval volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ez az áruforgalmi többlet emelkedésének volt az eredménye.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.