Költségvetés - Így húzná meg a nadrágszíjat az EU

 Az Európai Bizottság javaslatához képest ugyanis kevésbé emelné meg jövőre az Európai Unió költségvetését a tagállamok kormányait képviselő tanács. Míg a végrehajtó szerv 132,7 milliárd euróra tett javaslatot, a tagállamok a lengyel elnökség tegnapi bejelentése szerint csupán 129 milliárdra emelnék az idei 126,5 milliárdos plafont. Az összes kiadás így az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,98 százalékát érné el.

A növekedés megfelel az infláció éves mértékének, tehát gyakorlatilag a kiadások idei szinten történő befagyasztását jelentené.
Az uniós költségvetés tehát a mostani formájában nem lesz része a tagállamok fiskális politikai integrációjának, mint az már a korábbi tervekből is kivehető volt.

A lengyel külügyminiszter külön megnyugtatta a régiós tagállamokat: nem kell attól tartani, hogy a görög konszolidáció negatívan érintené a következő költségvetési periódusban a térséget. Jacek Rostowski szerint mindennek nem lesz hatása az EU pénzügyi keretére. Az Európai Bizottság ötlete, miszerint Görögországnak hatékonyabb EU-forrás-felhasználóvá válhat, a nettó befizető gazdaságok költségére lenne végrehajtva – emelte ki. Emiatt Lengyelország és a többi, az EU-átlagtól elmaradó fejlettségű ország számára kedvezően értékelendő a javaslat – szögezte le a lengyel pénzügyi vezető.

Számítások szerint a régió legnagyobb gazdasága maradhat az EU-büdzsé legfőbb haszonélvezője a bizottság által júniusban benyújtott tervek szerint. Magyarország külső finanszírozásában is egyre jelentősebb szerepe van az EU-transzfereknek, amelyek az MNB adatai szerint tavaly megközelítették a 3,4 milliárd eurót.