MNB: Hat hónapja hat százalék

A fogyasztói árak júniusban 3,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, amely pozitív meglepetést okozott az elemzőknek, valamint 0,2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva.

Az MNB friss inflációs jelentése szerint a 6 százalékos kamatszint huzamosabb ideig való fenntartása szükséges ahhoz, hogy a jövő év végére a 3 százalékos célra, illetve az alá süllyedjen az infláció. Elemzők szerint a belföldi folyamatok alapján akár a kamat csökkentése is indokolt lehetne, azonban a külső sokkok hatására nincs tere a jegybanknak a kamat mérséklésére.

A Goldman Sachs szerint az MNB nem kockáztatja meg a forint gyengítését egy kamatcsökkentéssel, tekintettel az euróövezeti bizonytalanságra és a közép-európai fizetőeszközök ebből eredő kilengési hajlamára. A Goldman szerint az is tényező, hogy a magyar háztartások „nagyon érzékenyek” a forint esetleges gyengülésére.

A kamat tartását illetően tehát konszenzus volt, azonban több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a Monetáris Tanács tagjai között ellentétek rajzolódnak ki. A Goldman szerint „ellentétek” látszódnak „felbukkanni” a tanácson belül. ami szerintük azt tükrözi, hogy a testület egyes tagjai a kamat csökkentése felé fordulnának a belső fogyasztás ösztönzésének érdekében.

Mint arra a júniusi kamatdöntés körülményeit bemutató cikkünkben rámutattunk, a Monetáris Tanács tagjai több ponton nem értettek egyet: ilyen volt az infláció horgonyzottsága, valamint a későbbi kamatpálya. A Goldman elemzői úgy látják, ez az ellentét „valószínűleg mélyülni fog”, ha az infláció tovább lassul, vagy ha gyengül a növekedés. Ilyen körülmények esetén a monetáris tanács „eljátszhat a pénzügypolitikai enyhítés gondolatával”.

Simor András három órakor kezdődő sajtótájékoztatóját kiemelt figyelemmel követik a piaci szereplők, hogy megtudják, konszenzusos döntés született-e, illetve indikációt várnak a későbbi kamatpályáról.

A Monetáris Tanácson belüli eltérő nézetek lehetőségéről írtak a kamatdöntő ülés előtti előrejelzésükben az RBC Capital Markets elemzői is, akik szerint a döntést követő sajtótájékoztatót "szoros figyelemmel" kíséri majd a piac annak felmérése végett, hogy "mennyire egységes" a monetáris tanács hét tagja. Az RBC elemzői szerint "vannak ugyanis olyan spekulációk", hogy a négy külső tag esetleg korábban szeretne kamatcsökkentést, mint a testület három állandó tagja.

A kamatdöntés indoklása

A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság lassú élénkülése, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad potenciális szintjétől. „A belső kereslet csak lassan és fokozatosan élénkül, ezért a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet” – áll a kamatdöntés után kiadott közleményben.
 
A fogyasztói árindex csökkenése összhangban van a Monetáris Tanács korábbi várakozásaival. A teljes fogyasztói inflációt a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése mérsékelte, a magas nyersanyagárak következtében a maginfláció azonban az elmúlt időszakban tovább emelkedett. „A költségsokkok első körös hatásának kifutásával a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fékező ereje lehet meghatározó az infláció alakulására a szabályozott árak fegyelmezett alakulása mellett. Az inflációs cél 2012 végén történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására” – emelik ki.
 
A Monetáris Tanács tagjai szerint a gazdasági növekedés fő forrása rövid távon változatlanul a külső kereslet lehet, míg a belső kereslet növekedése csak lassan indulhat meg. Bár a globális konjunktúrában némi lassulás várható, ennek az exportra gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások megvalósulása. Az export dinamikus bővülése és a gyenge belső kereslet következtében visszafogottan alakuló import eredőjeként továbbra is jelentős külkereskedelmi többlet várható.
 
A lakossági fogyasztást tekintve az elmúlt időszakban beérkezett adatok nem utalnak élénkülésére. A magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg kedvezően érintheti a fogyasztást. A svájci frank elmúlt időszakban tapasztalt erősödése ugyanakkor a törlesztőrészletek megemelkedéséhez vezethet. Ha a svájci frank erősödése tartóssá válik, akkor az eladósodott háztartások mérlegkiigazítása elhúzódhat, mely a fogyasztás élénkülése ellen hat, ez értelemszerűen mérsékelheti az inflációt – húzzák alá.
 
Úgy látják, „az eurózóna adósságválságának súlyosbodása miatt általánosan megemelkedő kockázatkerülés a régió országaiban és Magyarországon is éreztette hatását. A válság további elmélyülése tartósan magas kockázatkerüléshez vezethet, mely egyrészt az állampapír-piaci és a bankközi hozamok emelkedésében, másrészt a forint fejlett országok devizáival szembeni leértékelődésében jelentkezhet. Az adósságválság elhúzódása az eurózóna konjunktúrájának lassulását is maga után vonhatja, mely a külső keresleten keresztül a hazai növekedési kilátásokat is negatívan befolyásolná”.
 
A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a jövőbeli kamatpolitika szempontjából az eurózóna elhúzódó adósságválságát tekinti a legfontosabb kockázati tényezőnek. A következő időszakban az infláció várható alakulása mellett a kamatlépéseket befolyásolhatja, hogy az eurózóna adósságválságának megoldása érdekében hozott intézkedések milyen sikerrel járnak.

Simor András, az MNB elnöke a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, a Monetáris Tanács egyhangúlag döntött a 6 százalékos alapkamat tartásáról. A jegybank elnöke kijelentette, a tanács előtt egyetlen javaslat volt, ez a kamat tartására vonatkozott.

Simor hangsúlyozta: az infláció 2012 végére monetáris szigorítás, azaz kamatemelés nélkül is 3 százalékra süllyedhet.