Nomura: A kormány bukhatja a jövő évi hiánycélt

A Reuters által megkérdezett 25 közgazdász egyhangú vélekedése alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) változatlanul, 6 százalékon hagyhatja az irányadó kamatszintet hétfői ülésén. A kamatpálya jövőjét illetően a legoptimistább Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza, és Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője: mindketten úgy látják, az év végére 5,5 százalékra süllyedhet a jegybanki alapkamat. A mediánvélemény azonban nem ennyire optimista, a legtöbben 6 százalékos kamatot várnak 2011 végére is.

Az idei év végére 3,75 százalék lehet az infláció az elemzők konszenzusa alapján, amely 2012 végére az MNB inflációs céljára, vagyis 3 százalékra süllyed. Ennek tükrében a legtöbb közgazdász úgy látja, hogy jövőre sem kell kamatot emelnie a jegybanknak, és a 6 százalékos szintről 50 bázispontos kamatcsökkentést is el tudnak képzelni.

„Nincs indok a kamat emelésére, azonban nincs tér a csökkentésre sem” – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A központi bank negatív szcenáriója, amely a nyersanyagárak emelkedését vetített előre nem valósult meg, ezért nem várunk további inflációs sokkokat – húzta alá Suppan. Az infláció a vártnál gyorsabban csökken, azonban ezt a folyamatot lassíthatja a „chips adó” bevezetése. Továbbra sem látható bér- és keresletoldali infláció, sőt, ezek egyre inkább gátolják a gazdaság növekedését – emeli ki az elemző.

Mindezek alapján az év vége felé indokolt lehetne a lazítás (kamat csökkentése), de az emelkedő pénzügyi stabilitási kockázatok miatt erre nincs esély” – teszi hozzá Suppan.

Az elemzők 0,1 százalékponttal vágták vissza egy hónap alatt a gazdasági növekedési előrejelzésüket: erre az évre 2,75, jövőre pedig 3 százalékos növekedés látható a közgazdászok mediánvéleménye alapján.

Az idei évre nem látnak kockázatokat a költségvetési (ESA, maastrichti szemléletű) hiánycél elérése kapcsán az elemzők, mert a közel 3 ezer milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon befoltozza a lyukakat. Peter Attard Montalto azonban továbbra sem hisz a kormány költségvetési kiigazítási tervében (Széll Kálmán-terv), ugyanis jóval az EU által elvárt 3 százalékos hiánycél feletti, 4,4 százalékos GDP-arányos deficitet vár jövőre. Jövőre 2,5 százalékos GDP arányos hiánycélt vállalt a kormány a konvergenciaprogramban, azonban 16 elemző közül csak 2 látja úgy, hogy ez a cél teljesülhet.