A járások és a kormány dönthetnek

A megyék adósságait átvenné az állam, a városi feladatok drasztikusan átalakulnak, a falvak hátrányba kerülhetnek, a régiók lecsupaszításáért pedig az EU-val is meg kell még harcolnia a kormánynak. A kormány célja világosan láthatóan a központosítás, az állami szint mellett pedig a járásokban születhetnek a legfontosabb döntések, ha minden úgy marad, ahogy azt most tervezik.

Állam

A kormányzat szerepe minden eddiginél fontosabb lesz, az eddiginél sokkal komolyabb beleszólást kaphatnak a települések és a megyék mindennapi ügyeinek intézésébe. Ez utóbbiaktól gyakorlatilag minden feladatot átvesznek, de a megyei intézmények fenntartásánál is többet jelenthet a megyék adósságának átvállalása. A konszolidációs terveket már korábban is felvetették, a törvénytervezet bemutatásakor azonban erről még nem volt szó. Azóta többen is megszellőztették: egyre komolyabbak ezek a tervek. A valódi problémát azonban ez sem oldaná meg, hiszen attól, hogy nem a megye, hanem az állam dolga lenne fizetni, olcsóbbak nem lesznek a szolgáltatások.

Átkerül az államhoz több települési feladat is. Az általános iskolák és a kórházak biztosan, ahogy a gyerekek szociális ellátása is, ám a részletek kidolgozását későbbre ígérik. Ez azt is jelenti, hogy az iskolaigazgatókat is az oktatási államtitkárságon nevezhetik ki a helyi városháza helyett. Érdekes kérdés az, mi történik ott, ahol együtt működik az általános és a középiskola, erre azonban későbbre ígért választ a kormány.

Régiók, megyék

A regionális szintet most is szinte csak az EU-s elszámolásoknál használják, s ez nem változna az új törvény szerint sem. A megyék anyagi helyzete összeomlás közeli, ezen a konszolidáció segítene, s azért, hogy ne maradjanak teljesen feladatok nélkül, a területfejlesztést tennék át hozzájuk. Ez azonban nem valószínű, hogy Brüsszelnek tetsző ötlet lesz. Ezeket a támogatásokat ugyanis az uniós szabályok szerint a régióknak kell elosztaniuk, vagyis még az is lehetséges, hogy az EU-val is meg kell küzdenie a kormánynak a törvény elfogadásáért.

Járások

A magyar közigazgatásba nem csupán visszatér 1983 után újra a járási szint, hanem rögtön a legfontosabbként. A legtöbb döntési jogkört ezek kapják, a településeken most a jegyzőkhöz tartozó munkáknak akár a kétharmadát is átvehetik. Ez lesz azonban az egyetlen olyan egység, ahova nem közvetlen, általános választással kerülnek a vezetők: a járási központok polgármesterei és a kormánymegbízottak irányítanák közösen a területet.

Megyei jogú városok

A 23 legnagyobb vidéki város elvesztené a különleges státuszát, emiatt a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András már fel is vállalta a konfliktust Tállai András önkormányzati államtitkárral. A megyegyűléseken az eddigiekkel ellentétben helyet kapnának automatikusan a megyei jogú városok polgármesterei is, ám a többi járásközpont vezetőjével szemben kisebbségben maradnak. Vagyis ha minden a mostani tervek szerint alakul, ettől a közigazgatási beosztástól hamarosan búcsút vehetünk.

Városok

Az eddigi feladataik közül sok átkerül járási vagy állami szintre. A középiskoláikat megtarthatják, az egészségügyből pedig az alapellátás marad ott. A tervek itt is változtak az elmúlt napokban: Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy akár még általános iskolák is maradhatnak városi kézben, ha az önkormányzat vállalja a fenntartást. Adókivetésben nagyobb jogkört kapnak a városok, ez sokat segíthet a mostani hiányok eltüntetésében.

Kistelepülések

Az átalakítás egyértelmű veszteseinek látszanak a legkisebb falvak. A hivatal sok helyről eltűnik, helyette a körjegyzőségekhez hasonlóan, talán járási szinten összefogva zajlik majd az ügyintézés. Segítséget egy új informatikai rendszer jelenthet, ezzel az ígéretek szerint a legtöbb ügyet helyből el lehet majd intézni mégis.