Az EU legkeményebben dolgozó tagállama lehetünk

 A politikai elemzőintézet tanulmányából kiderül: a magyarok 1848 órával már jelenleg is a harmadik legtöbbet dolgozó munkavállalók Európában az átlagmunkaórákat tekintve. Az élet- és munkakörülményeket vizsgáló uniós alapítvány, az Eurofund adatai szerint az évente munkával töltött órák száma csak Romániában és Lengyelországban magasabb, mint Magyarországon.

A munkával töltött idő tekintetében Magyarország nem azért van Európa élvonalában, mert kiemelkedően magas volna a törvényben szabályozott heti maximális óraszám: a heti 40, évi 2080 munkaóra az európai trendeknek megfelelő. Ugyanakkor, ha a jelenlegi évi maximum 200 túlórát az új munka törvénykönyve 300-ra emeli, a megengedett túlórák számát tekintve is az első háromba kerülünk. Az eddigi 200 órás túlóralimittel az uniós rangsor 5–8. helyét foglaltuk el.

Azon tagállamok, amelyek meghatároznak túlóralimitet, jellemzően az évi 150-200 órás kereteken belül szabályozzák az extra munka idejét. Így jár el régiós versenytársaink közül Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is.

Hazánkban törvény szerint jóval magasabb az egy évre jutó maximális munkaórák száma, mint Hollandiában vagy Németországban, pedig nálunk „csak” 40 óra a maximális munkahét, míg a két ország az uniós irányelv által nyújtott maximumot, a 48 órás munkahetet alkalmazza. Ennek oka, hogy a magyar munkaadók általában maximálisan ki is merítik a törvény adta kereteket, valamint, hogy a heti 40 óra nem tartalmazza a túlórákat, illetve a szabadnapok száma is kevesebb, mint számos nyugat-európai országban – állapítja meg a Policy Solutions.

Hazánkban a kezdők 20 nap szabadságot kapnak, az EU-tagállamok többségében ennél több napot biztosítanak. A régióban a szlovák és cseh pályakezdők 28 napot kapnak. A hivatalos állami munkaszüneti napok terén Magyarország kilenc nappal a mezőny második felében található. Tizenöt tagállamban több az ünnepek száma.

A túlórákat eddig fő szabály szerint ki kellett fizetni, ezentúl ez már nem lenne kötelező, a tervezet szerint a jövőben szabadidővel is meg lehetne váltani a túlmunkát.

Érintenék a változások a szabadságot is. A tervezet megvalósulása esetén kettőnél több részletben is kiadhatja a munkaadó a szabadságot, ha gazdasági érdekei miatt így látja jónak.

A túlórákat eddig fő szabály szerint ki kellett fizetni, ezentúl ez már nem lenne kötelező, a tervezet szerint a jövőben szabadidővel is meg lehetne váltani a túlmunkát.

Érintenék a változások a szabadságot is. A tervezet megvalósulása esetén kettőnél több részletben is kiadhatja a munkaadó a szabadságot, ha gazdasági érdekei miatt így látja jónak. -->