Még több magánpénztári pénz kell? - Farnehezek az adók

 Annak függvényében azonban, hogy milyen tervekhez viszonyítjuk a 1494,5 milliárd forintos deficitet, változik a szám. Ez az összeg ugyanis a Mol-részesedésszerzés kapcsán módosított éves előirányzat 126,2 százaléka. Ha pedig az uniós statisztikát amúgy sem befolyásoló Mol-kiadást mellőzzük, a különadókból és a magán-nyugdíjpénztári vagyonból származó pénzek időarányos részét pedig figyelembe vesszük a július végi hiányban, az arány ezúttal 126,4 százalék – igaz, immár a sokkal alacsonyabb eredeti költségvetési éves deficittervhez képest.

Már ezek a fejtegetések is mutatják: az idén komoly szellemi erőfeszítéseket igényel a költségvetési folyamatok nyomon követése. Különösen azután, hogy a júliusi és az első héthavi deficitet is jócskán megnövelte a Mol-ügylet. Az előző hónap az idén is szerény többletet hozott volna az államkasszának, a részesedésszerzés miatt azonban végül közel 460 milliárd forint lett a hiány.

A következő hónapokban jelentős szerepe lesz még a pénztári vagyonból a büdzsébe betervezett közel 530 milliárd forint megérkezésének, és az idén is igaz az a korábban is sokat emlegetett tétel, miszerint a vállalkozások gazdálkodásához kötött adónemek (elsősorban a társasági adó) igen „farnehezek”, vagyis az év végén sokkal nagyobb arányban folynak be, mint az első hónapokban.

Az adóbevételek teljesülése terén azonban komoly panaszra egyelőre nem lehet ok: a bank- és különadók több mint felét már elkönyvelhette a költségvetés, és a társasági adó 46 százalékos teljesültsége is jobb a tavaly júliusi 36 százaléknál.

Nem teljesen okafogyott tehát a részletes államháztartási adatokat tegnap közzétevő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bizakodása, miszerint teljesül az ez évre kitűzött, az uniós elszámolásokban 3 százalék alatti deficitnek megfelelő hiánycél. Az más kérdés, hogy a gazdasági lassulás az idén is némi kiigazítást, netán nagyobb arányú magán-nyugdíjpénztári pénz felhasználását teheti szükségessé.

Javulás egyébként az NGM szerint is csak az utolsó hónapokban várható, előrejelzésük szerint szeptember végéig a hiány nagyjából a mostani szinten marad. A büdzsépálya kapcsán Banai Péter, a tárca helyettes államtitkára az adatok közzétételét követő online „sajtótájékoztatón” leszögezte: a lassuló növekedés egyenlegrontó hatását még az idén ellensúlyozni kell, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat pedig a legfrissebb makrogazdasági adatokra épül majd.