A devizahitelesek növekvő terhei sújtják a fogyasztást

36 ezer fővel többen dolgoztak 2011 első hét hónapjában a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 684 ezer fő volt 2011. január–júliusban. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 4,0, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

„A várakozásokat meghaladóan, 6,2%-kal nőttek a bruttó bérek júliusban az előző évihez képest, gyorsabban az előző hónapban mért 4,7%-os növekedéssel összehasonlítva, amit a közszférában kifizetett prémiumok okoztak (ez feltehetően egyszeri kifizetéseknek, egyes szakmák elmaradt túlóra rendezésének köszönhető)” – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

Az szja változásoknak köszönhetően a nettó bérek 6,8%-kal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 3,6% volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett, vélekedett a közgazdász.

„A versenyszférában 3,4%-kal nőttek a bruttó bérek, azonban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,1%-ra lassult az előző havi 5,1%-ról, ami igen enyhe béroldali inflációs nyomást tükröz” – hangsúlyozza az elemző.

A versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése 0,8%-ra lassult az év elején megfigyelt 2% feletti növekedésről, így a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását, emelte ki Suppan.

„Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése” – tette hozzá.

„A foglalkoztatottak száma összességében 0,7% csökkent a költségvetési szféra 4,7%-kal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. Az év hátralevő részében 4,5% körüli bérdinamikára számítunk, ami az infláció csökkenése miatt növekvő reálbér növekedést eredményez. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek emelkedő terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt” – mutatott rá.