A reálkeresetek emelkedése kevés a fellendüléshez

Az idei első hét hónapban 211200 forint volt a bruttó átlagkereset, 4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Júliusban az átlagosnál magasabb, 6,2 százalékos béremelkedést mért a hivatal, ez némileg meglepte az elemzőket, de valószínűleg csak egyszeri hatások állnak a háttérben. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszférában a korábban elmaradt túlórapénzek kifizetése ekkor történt meg, így a közszférában összességében majdnem 13 százalékkal haladták meg a fizetések az egy évvel korábbit. Kondrát Zsolt elemzésében kiemelte: ez igencsak magas emelkedési ütem, ha azt vesszük alapul, hogy a kormányzat 5 százalékot meg akart spórolni ezen a soron, ám elismerte, hogy a havi adatok nagyon hektikusak. A január–júliusi átlagban még ezzel az egyszeri pluszkifizetéssel együtt is 1 százalék alatti volt az állami bruttó keresetek emelkedése.

Inflációs szempontból fontosabb, hogy a magánszektorban egyenletesen alakulnak a bérek. A magánszférában az idén éves szinten 3-5 százalékos növekedés lehet a bruttó bérekben – vélekedik Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A bérdinamika tehát nem jelent különösebb nyomást az infláció alakulására, a cégek 3-4 százalék körüli drágulásra rendezkedtek be, és ennek figyelembevételével alakítják a béreket. Emiatt a jegybank részéről sem lát beavatkozási kényszert a szakértő, és Suppan Gergely is enyhének látja a bérinflációs nyomást.

A nettó keresetek a januári adóátalakítások nyomán átlagosan a bruttónál gyorsabban emelkednek. A KSH júliusban 6,8, az első hét hónap átlagában 5,5 százalékos emelkedést mért, és ebben még nem vették figyelembe a gyermekkedvezményeket. Jelenleg az első fél évre rendelkezik erre vonatkozó számítással a hivatal, 8,3 százalékos emelkedést becsültek a szakértők. Mikroszimulációs módszerekkel azt is megbecsülték, hogy a háromgyermekesek reálbére 17,2 százalékkal emelkedett, viszont a gyermekteleneké stagnált.

A teljes gazdaságban az első hat hónapban tehát 2005 óta a legmagasabb, 4 százalékos reálkereset-emelkedést jelenti, habár év végéig még változhat az adat. Ebből „békeidőben” az következne, hogy a lakossági fogyasztás is fellendül, azonban a GDP-statisztika ennek ellenkezőjét mutatja. Németh Dávid kiemelte: a nettó reálbérek folyamatos növekedése pozitív tendencia, mert ez előbb-utóbb keresletnövekedést eredményezhet a gazdaságban.

A munkaerőpiac is a fogyasztás ellen dolgozik. Habár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az adatokat kommentálva a foglalkoztatás növekvő trendjéről beszélt, éves szinten már három hónapja kevesebben dolgoznak a mikrovállalkozásokat nem tartalmazó vállalati és költségvetés körben. A versenyszférában még látszik egy nagyon enyhe emelkedő trend, de az állami munkahelyek száma 744 ezerre, 4,7 százalékkal csökkent egy év alatt. Mint ahogyan az NGM is kiemelte, a feldolgozóipar húzza fel valamelyest a magánszektor számait, és a gazdasági növekedésben is ez a szektor játszotta az év első felében a fő szerepet.

A növekedési kilátások is romlottak az augusztusi felméréshez képest. Az idén 1,6, jövőre 1,9 százalékos GDP-bővülést mondanak a közgazdászok, miközben egy hónappal korábban még 2 százalék fölé várták a 2012-es növekedést.

A növekedési kilátások is romlottak az augusztusi felméréshez képest. Az idén 1,6, jövőre 1,9 százalékos GDP-bővülést mondanak a közgazdászok, miközben egy hónappal korábban még 2 százalék fölé várták a 2012-es növekedést. -->