Suppan: Aligha várható kamatcsökkentés

„Az üzemanyagárak alakulása szintén gyorsította az inflációt. Az élelmiszerárakat leginkább az idényáras élelmiszerek 11,6 százalékos árcsökkenése húzta le. Az üzemanyagárak 2,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, míg a szeszes italok, dohányáruk árai 0,5 százalékkal növekedtek. A szolgáltatások árainak 0,3 százalékos növekedésén belül az üdülési szolgáltatások szezonális, 3 százalékos árnövekedése volt megfigyelhető, ezzel szemben a nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek árai átlagosan 2,6 százalékkal csökkentek” – írta Suppan.

Az elemző úgy látja, a következő hónapokban ellentétes hatásokra lehet számítani. Egyfelől az élelmiszerárak tavaly év végi, illetve az üzemanyagárak decemberi megugrása fokozatosan kikerülhetnek a bázisból, ami párosulva a továbbra is gyenge belső kereslettel az infláció enyhülését okozhatják. Az infláció mérséklődését a gyógyszerárak októberi visszaesése is némileg segítheti. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó szeptemberi bevezetése, illetve a jövedéki adók novemberi emelése az infláció emelkedése irányába hatnak.

Így a következő hónapokban 3,7 százalék körüli infláció várható, ami decemberre 3,4 százalékra mérséklődhet. A 3 százalékos inflációs cél elérése a jövő év második negyedévében elérhetőnek tűnik. Az idei évre 3,8 százalék, jövőre 3 százalék körüli éves átlagos inflációra számítanak a TakarékBank elemzői.

„Az inflációs kockázatok miatt rövidtávon továbbra sem lehet számítani kamatcsökkentésre, azonban az inflációs célkitűzés várható elérése és a gyenge belső kereslet középtávon lehetővé tenné a monetáris politika enyhítését. A stabilitási kockázatok miatt – amit jelentősen növelhetnek a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelések – azonban a jövő év közepe előtt kamatcsökkentés aligha várható” – magyarázta Suppan.