ÁSZ: a büdzsé nagy része nem megítélhető

Hivatalosan átadták a véleményt az országgyűlés alelnökének – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A nemzeti jövedelem 48 százalékára rúg az újraelosztás. Az ÁSZ-elnök kiemelte: a mostani csak vélemény, a jelentést később adják ki. A hiányzó számítások alapján becsléseket végeztek. A törvényesség és a megalapozottság szempontjából vizsgálják a törvényt. Nem álltak rendelkezésre a több éves kötelezettségekre vonatkozó kimutatások – állapítja meg idén is az anyag.

Évek óta létező krónikus probléma, hogy minden évben elszáll, majd korrekcióra szorul a büdzsé. Mindez szorosan összefügg a krízishelyzettel, amelyben az ország van. Ezen változtatni kell, nem állnak rendelkezésre a szükséges törvényi megalapozást, illetve háttérszámítások, ez alól a jövő évi büdzsé sem képez kivételt.

Az ÁSZ eddig is felhívta erre a figyelmet, a nem megfelelő tervezés maga lehet a probléma oka is sok esetben. A költségvetés hibája, hogy stabil külső feltételekkel számol. A makrogazdasági bizonytalanságok 403 milliárd, az előző évinél jóval magasabb tartalékot tartalmaz, de bizonyos tételeknél még magasabb lenne indokolt. Több elem javítja az átláthatóságot, hogy olyan helyen határozzák meg a kiadásokat, ahol azokat elköltik. Profiltisztításon mennek keresztül a nyugdíjalap, ami javítja az átláthatóságot. Az Egészségbiztosítási alapban jó néhány bevételi forrás, például a baleseti adó és a népegészségügyi adó ellenére is 34 milliárdos hiánnyal tervez az alap.

A bírságokból nem finanszírozhatják a közigazgatási szerveket tovább, fontos lépés, hogy nem az egyes fejezetekhez kerülnek ezek a pénzek. Ezt külön soron, ágazatoktól függetlenül jeleníti meg a büdzsé.
Az adóbevételek aránya, amelyről nem tudnak véleményt mondani, 27 százalékra csökkent, ami javuló tendencia, de még van hová fejleszteni.

Tovább kell javítani, hogy nem jelenik meg a Magyar Nemzeti Bank vesztesége, amelyet Simor András 95 milliárd forintra prognosztizált, nem jelenik meg a büdzsében. Valamilyen pótlólagos forrással rendezni kell ezt a helyzetet, amely közel 20 százaléka a tervezett hiánynak. 2013-ban ráadásul már 199 milliárd forintról van szó, amelyre mélyebb módon kell felkészülni. A Széll Kálmán Terv 550 milliárd forintos megtakarításáról egyes törvények nem láthatók, 388 milliárd forintról nem készült törvény. Az adóbevételek majdnem 99 százalékánál nem állnak rendelkezésre háttérszámítások. Ha rosszabb lesz a vártnál a makrogazdasági pálya, az a bevételi oldalon kockázati tényezőt jelent, habár jobb a helyzet, mint tavaly.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 40 százaléka nem volt megalapozva. A költségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz finanszírozási tervet, amelynek januárra el kell készülnie, különben nem tud működni az ÁKK. 8177,6 milliárd forint, a kiadási oldal fele nem beazonosítható, hogy mekkora lesz pontosan az év végére, mivel felülről nyitott, ez évről évre visszatérő kérdés. Ez napi, kézi vezérlésű döntések tömegét, zárolásokat, válságkezelő intézkedéseket eredményez. Szankciók formájában korábbi évekre vonatkozó EU-s források visszafizetésére 10 milliárd forintnyi pénzeket kell visszafizetni, amely az FVM-et érinti, ott kell kigazdálkodni azt.

Nem ismertek az önkormányzatok kapcsán a sarkalatos törvények, és a szabályozások, ezért nem megítélhető, hogy rendelkezésre fog-e állni a feladataik ellátására a megfelelő forrás – mondta Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója. A társasági adó magas kockázatú, egyrészt 100 milliárd forinttal magasabb, mint a 2011-es várható, nem ismert olyan változás, ami ezt megalapozná. Ráadásul 22 milliárd forinttal magasabb, mint a KT számára benyújtott tervben. A cégautóadó sem megalapozott, nem is megítélhető, mivel a változásokra vonatkozó számításokat nem kapta meg az ÁSZ. A szerencsejáték-adóra ugyanez vonatkozik, az internetes fogadások megadóztatásából nem lát az ÁSZ realizálhatónak 30 milliárd forintos bevételt. Az szja 1550 milliárd forintos bevételi tervet tartalmaz, de erről sem tud nyilatkozni az ÁSZ, mert zajlanak például azok a viták, hogy a szuperbrutósítás kivezetése hogyan fog zajlani. Ha nem lesz növekedés, arra az esetre nincs felkészülve a költségvetés, ekkor a tartalékok ellenére is évközi lépésekre kényszerülhet a kormány.