Bukhat az adósságcél

Veszélyben van a kormány államháztartással kapcsolatos célkitűzése az elmúlt hetek forintgyengülése miatt. Az Államadósság Kezelő Központ által közölt, szeptember végi adósságállomány most első ízben meghaladta a 21 ezer milliárd forintot. Az adat a központi költségvetésre vonatkozik, ha figyelembe vesszük a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként elhelyezett és a bankszektornak továbbhitelezett állományt, akkor is 20 ezer 625 milliárd forintra rúgnak a kinnlevőségek.

A Brüsszelnek is jelentett, fő adósságmutató azonban nem ez, hanem az államháztartás bruttó, névértéken számított adóssága, amelyről a legutóbbi adat június végi. Abban már szerepel a magánnyugdíjpénztári vagyon államhoz becsatornázott része, így lett 76,8 százalékos, miközben év végére 73,9 százalékra tervezte levinni a kormány a statisztikát a három hete az EU-nak kiküldött EDP (túlzott deficit áljárás) jelentés szerint. Azóta viszont bejött a képbe a gyenge forint is, az árfolyam minden egy százalékos gyengülése ugyanis 30 milliárd forinttal növeli meg automatikusan az adósságállományt, mivel mára az állami tartozások nagyobbik része euróban áll fenn.

A nettó államadósság az MNB számai alapján mást jelent, mint az ÁKK honlapján szereplő tétel, a központi költségvetés adóssága. Utóbbi eleve szűkebb intézményi kört érint, nincsenek benne például az önkormányzatok és az állami vállalatok.

Az Államadósság Kezelő Központtól megtudtuk: az egyéb kötelezettségek soron jelentkező, 375,5 milliárd forintos adósságtétel pusztán technikai jellegű: azokból az ügyletekből adódik, amelyekben az ÁKK a nem euróban kibocsátott devizaadósságot fedezte le úgynevezett devizaswap-ügyletekkel. Ezekre azért van szükség, hogy az állam az eurón kívül semmilyen más devizaárfolyam kockázatát ne vállalja. A swapügyleteknél a meggyengült devizapozíciójú félnek az értékkülönbözetből eredő eltérést el kell helyeznie betétben, de az ügylet lezárásakor ez a tétel újra felszabadul – tudtuk meg az ÁKK-tól.

A szeptemberi, jelentős adósságemelkedést zömmel a forintárfolyam gyengülésével magyarázzák. A statisztikában egyébként mindig a hó utolsó napjának kurzusa számít, kedvező esetben ez erősebb is lehet a szeptemberi, 292 forintos szintnél a hazai fizetőeszköz. Egy nagyobb októberi forintkötvény és egy devizakötvény lejárata pedig biztosan mérsékelni fogja a nominális adósságot, csakúgy, mint a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból lejáró 2 milliárd eurós rész, amelyet novemberben válik esedékessé.

A fentiek mellett tény, hogy az államháztartási hiány meghatározó tényezője az adósságváltozásnak. Az eredményszemléletű statisztikában szereplő adat ugyan 2 százalékos GDP-arányos többletet fog mutatni idén, de ez csak a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt lehetséges. Az egyszeri bevételektől megtisztított mutató 6 százalék körüli hiánya várható 2011-re. Sokan a januári adókiengedést okolják azért, hogy az államháztartás strukturális egyenlege nagy mértékben romlott idén.

Bármelyik tételre rá lehetne mutatni, hogy amiatt nőtt az adósság, de nem szabad kiragadni egy-egy tényezőt – nyilatkozta lapunknak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője. A szakember rámutatott: a 2010-es tényadathoz képest a 2011-es módosított költségvetés a GDP 0,7 százalékának megfelelő adócsökkentést tartalmaz. Míg ugyanis tavaly 37,2 százalékot tettek ki az adóbevételek, idén ez 36,5 százalékra mérséklődött. Ez önmagában még nem lenne hatalmas mértékű lazítás, ami a gondot okozza, hogy nem következett be a lépéstől remélt növekedésgyorsulás.

Arra is felhívta a figyelmet a szakember, hogy a családi adókedvezmény címén nagyjából 150-160 milliárd forintot csak jövő májusban fognak visszaigényelni az arra jogosult adófizetők, ami akkor fogja megnövelni az adósságot. Az EU döntése értelmében pedig mintegy 260 milliárd forint visszafizetése még idén esedékessé válhat, ami pedig a GDP 0,9 százalékát kitevő tétel. Bár ez nem nevezhető szándékos adókiengedésnek, mégis ezekkel a tételekkel együtt már számottevő az adóhányad csökkenése.

Az NGM másképp számol

A kormány az elmúlt több mint egy évben jelentősen csökkentette az államadósságot, ezt mutatják a számok – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A kormány két lépésben először 82 százalékról 74 százalékra csökkentette az államadósság mértékét – hangoztatja a minisztérium. Magyarország további lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2018-ra 50 százalék alá csökkentse az államadósságot – ismétlik meg vállalásukat. Ha a kormány a végrehajtott intézkedéscsomagokat nem vezette volna be, akkor az államadósság jelentősen nőtt volna, és most a GDP 80 százaléka lenne – emeli ki a közlemény.