Barta György, a CIB Bank elemzője azt mondta: a fontosabb kérdésekben úgy tűnik, sikerült megegyezniük a találkozón. Pozitívnak nevezte, hogy egyetértés alakult ki az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítéséről, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. Az uniós vezetők arról döntöttek, hogy a jelenlegi 440 milliárd euróról 1.000 milliárd euróra növelik az alapot.
Barta György elmondása szerint vannak olyan negatív vélemények, amelyek ezt a kibővítést nem tartják elégségesnek. Egy esetleges spanyol vagy olasz adósságproblémát már nem biztos, hogy kezelni lehet ebből. Elmondta, hogy a piacokon sokan ellenzik azt is, hogy az adósságproblémát újabb adóssággal próbálják kezelni. A döntés szerint ugyanis a kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívülről érkező befektetésekre - azaz újabb kötvénykibocsátásokra - épít.
A CIB Bank szakértője fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült megállapodni a magánszektor szereplőivel a görög adósság részleges leírásáról. Bár mint mondta, egyes vélemények szerint ez a lépés sem tudja garantálni, hogy a görög adósság fenntartható pályára kerüljön.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője úgy fogalmazott: nem okozott csalódást a csúcstalálkozón született megállapodás. Az elemző gyenge pontnak nevezte a bankok feltőkésítését érintő megállapodást. Úgy vélte, a pozitív hangulat támaszt adhat a magyar eszközöknek is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.