Ha feltételezzük, hogy valamikor 2012 őszén megszületik a francia és a spanyol ügyben az ítélet, akkor 2013 tavaszára tehetjük a magyar telekomadóról szóló döntés meghozatalát. Ha az Európai Bíróság kimondja, hogy a magyar távközlési adó közvetlenül alkalmazandó uniós joggal ellentétes, akkor a magyar jogszabályt minden – további kormányzati aktus nélkül – egyszerűen félre kell tennie a jogalkalmazó szerveknek, így a magyar bíróságoknak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is.
A félretételi kötelezettség főszabályként visszamenőleges, hiszen már megalkotásakor ellentétes volt a magyar szabály az uniós joggal. Nagy ritkán előfordul ugyanakkor, hogy az Európai Bíróság a fiskális stabilitás követelményére is tekintettel csak a jövőre nézve mondja ki az alkalmazhatatlanságot, ehhez azonban tipikusan az kell, hogy a bíróság elé citált tagállam a döntésig már lépéseket tegyen a jogellenes helyzet megszüntetése érdekében. A kormányzati nyilatkozatok alapján mindenesetre nem ezt a pertaktikát követi a magyar fél – elemez Oszkó Péter cége.
Jelen pillanatban kevés komolyan vehető érvvel rendelkezik a magyar kormányzat, így minden valószínűség szerint elmarasztaló lesz a bíróság döntése. Ezt követően két út áll a magyar jogalkotó előtt. Vagy alkot egy speciális törvényt a telekomadó visszafizetéséről (eddig ezt történt a regisztrációs adóval vagy a nem teljesített ügyletek utáni áfa levonhatóságával kapcsolatos ügyekben), vagy az adózás rendjéről szóló törvény szabályai alapján jár el az adóhatóság.
A kormányzat eddigi kommunikációjával egy olyan megoldás választása is összeférne, hogy az Európai Bíróság elmarasztaló döntése esetén felkéri a magyar állam a telekomcégeket, hogy az arányos közteherviselés érdekében ne kérjék vissza a telekomadó összegét. Ilyenkor persze az érintett cégek az Art. szerint visszaigényelhetik a már megfizetett adót, ennek jogosságát ugyanakkor a kiutalás előtt 45 napig vizsgálhatja a NAV. Ha azt állapítja meg az elsőfokú adóhatóság, hogy a kiutalás valamilyen okból nem teljesíthető, akkor erről határozatot kell hozni, amellyel szemben fellebbezésnek, majd bírósági felülvizsgálatnak van helye.
A visszautalás jogosságáról döntő jogerős adóhatósági határozat meghozataláig – a lehetséges határidő-hosszabbításokra is figyelemmel – körülbelül fél év is eltelhet. Innentől újabb háromnegyed vagy akár egy év is lehet, amire az elutasító határozatot a bíróság felülbírálja. Mindez oda vezet, hogy ha rosszhiszeműen jár el a NAV, akkor könnyen 2014 közepére, a választások utánra tolódhat a jogellenesnek bizonyuló telekomadó visszatérítése. Minél tovább húzódik persze a visszatérítés ügye, annál több kamatot kell fizetni az adózók számára a költségvetés terhére. A hatályos magyar szabályozás szerint az uniós jogot sértő módon beszedett adó után a jegybanki alapkamat illeti meg az adózót.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.