Krugman: Miért hitt az EU a bizalom tündérben?

Wolfgang Munchau a Financial Timesban megjelenő elemzésében úgy érvel; az EU vezetői azért nem találtak eddig megoldást a válságra, mert mindannyian a saját, kicsi és nyitott gazdaságaikban gondolkoznak, holott az EU egésze egy nagy, zárt gazdaság. Mint hogy a közgazdászaik által alkalmazott modellek is kicsi gazdasághoz valóak, a krízis nem oldódik meg.

Paul Krugman blogján azt állítja, Munchau teóriája helyes, de az elemző nem elég szigorú Brüsszellel. A közgazdász emlékeztet arra, hogy az adósságválság kezdetén elvégzett számításai szerint a koordinált válságkezelő intézkedések költsége kétszer akkor, mint ha országonként számítanák ki a szükséges intézkedéseket, a határon átívelő hatások nélkül. De – teszi hozzá Krugman – az EU vezetői még az országhatárokon belül alkalmazható stratégiákat sem voltak képesek kidolgozni, ehelyett a fantázia közgazdaságban gondolkoztak, ahol a bizalom tündér elterjeszti a fiskális megszorításokat.

Krugman hozzáteszi: a közgazdászok szeretik az olyan elméleteket, amelyek szerint az okos egyének egyenként okos döntéseket hoznak, de közösségként az eredmény ostoba lesz. Azt pedig még jobban szeretik, amikor erre közös gazdaságpolitikát lehet alapozni. Csakhogy a valóságban a működésképtelen gazdaságpolitikát általában már egyéni, azaz egy-egy ország szintjén sem jók. "Az európai bolondság magja tehát a rossz gazdaságpolitika" – fejezi be blogját Krugman.