Az új Költségvetési Tanács tagjaként a jegybankelnöknek a megalapozottság szempontjából is kell értékelnie a költségvetést – mutatott rá Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke. Ez az értékelés jelent meg, amelynek számításai alapján a 2012-es egyenlegcél 0,6 százalékkal alacsonyabb, mint a 2,5 százalékos kormányzati cél. Az előrejelzés alapján a tartalékok nagy része felhasználásra kerül, a szabad tartalék a GDP 0,7 százalékát teszi ki, ez ugyan fedezi a büdzsén a lyukat, de a kedvezőtlen folyamatokra már csak 0,1 százalékos GDP-arányos tartalék marad.
A magán-nyugdíjpénztári vagyonnal, a MOL-vásárlással, és az áfa-vitából adódó befizetési kötelezettség az EU előírása szerint a nagy egyszeri tételek. Ezekkel korrigálva 4,3 százalékos hiány alakul ki 2011-re, ami 1 százalékpontos romlás tavalyhoz képest. A 2012-es előirányzatban 1,5 százalékos javulás köthető a bevételi oldalhoz, 0,7 a kiadásihoz. A kormány becslésétől nagyrészt a hatások becsült mértékében tér el a jegybanki költségvetési prognózis.
A legnagyobb eltérést a játékadó, az áfabevételeknél a beszedési hatékonyság javulásából származó többlet okozza. A járuléknöveléstől is kisebb bevételnövekedést vár az MNB, a gyógyszerkassza egyenlege is kevésbé javulhat szerintük. Az szja-rendszer átalakításától is valamivel kisebb javulást várnak.
Az MNB eredménye jelenlegi becslések szerint 12 milliárd forinttal terheli csak meg a 2012-es büdzsét, mivel árfolyamnyereséget realizálhat a végtörlesztéssel kapcsolatos átváltás során. Az önkormányzatok finanszírozási forrásai beszűkülnek, ezért jelentős kiigazítást fognak végrehajtani. A kormány 0,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár az önkormányzatoktól, az MNB szerint ez kisebb lehet. További pozitívum adódhat azokból a tételektől, amelyeknek a részleteit egyelőre nem ismertette a kormány.
A törvényjavaslat nem felel meg a költségvetési felelősségről szóló törvénynek, ezzel szemben teljesíti a 2012-ben hatályba lépő alaptörvényben foglalt adósságszabályt – állapítják meg a jegybanki szakértők. Az államháztartás teljes adósságát a GDP 78,5 százalékáról 77,5 százalékra csökkenti, igaz, mindkét szám lényegesen magasabb, mint a kormány becslése, részben a gyengébb forintárfolyam, részben az alacsonyabb GDP miatt.
A költségvetési tervezés minőségét illetően az adóbevételek túltervezése az egyik fő indikátor. Ettől a jelenlegi büdzsé sem mentes, a szaktörvények jelenlegi állapota alapján jelenleg is ez tapasztalható. Viharos időszakot élünk, ezért érthető, hogy bizonyos cikk-cakkok láthatók a kormány részéről, vannak olyan bejelentések, amelyeknek a jogszabályi megalapozottsága nem látható. Az utóbbi években nem fordult elő, hogy az adótörvény a költségvetés tárgyalásának megkezdéséig ne állt volna rendelkezésre. Nem segíti a tervezést, hogy egyéni képviselői indítványok benyújtása során fog kiderülni, pontosan milyen adószabályokkal kell számolni – mondta el a Világgazdaság kérdésére a Csaba Iván, a jelentést készítő egyik szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.