Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették.
Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti.
Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.
BBC: A módosítások ellenére a jegybanktörvény lényege nem változott
A BBC angol tévé pénteki globális adásában foglalkozott azzal a hírrel, hogy a magyar Országgyűlés a nap folyamán várhatóan jóváhagyja a jegybanktörvényt, amely a kritikusok szerint alááshatja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.
Idézte Nick Thorpe-ot, a BBC kelet-európai tudósítóját, aki szerint „több módosítást végeztek ugyan, amióta az eredeti (törvény)tervezetet beterjesztették a karácsony előtt, de továbbra is aggodalmak mutatkoznak amiatt, hogy a törvény lényege nem változott.” „A reform nyomán alelnököket neveznének ki és lehetőség nyílna a kormánynak arra, hogy nagyobb potenciális befolyást gyakoroljon a monetáris politika olyan kulcsfontosságú aspektusaira, mint a kamatlábak szintje.”
A BBC idézte Simor András t is, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, aki kijelentette, hogy a tervezett törvény a központi bank átvételével egyenlő. Az angol tévé szerint a magyar kormány azt akarja, hogy a kamatok alacsony szinten maradjanak a növekedés ösztönzésére, ám a múlt héten a magyar jegybank az egymás utáni második hónapban 6,5-ről 7 százalékra emelte a kamatot.
ORF: A Magyar Nemzeti Bank Orbán ellenőrzése alá kerül
„A Magyar Nemzeti Bank Orbán ellenőrzése alá kerül - A nemzetközi figyelmeztetések ellenére”: Az ORF osztrák tévé péntek reggeli adásában e cím alatt jelentette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök további független intézményeket von az ellenőrzése alá.
Pártjának kétharmados többségével jóváhagyatja a Parlamentben a nemzeti bankról szóló törvényt, amely lehetővé teszi a kormány befolyását a Magyar Nemzeti Bankra. Orbán túlteszi magát az EU, az Európai Központi Bank és az IMF figyelmeztetésein.
Az új törvény lehetővé teszi a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonását. Az így létrehozott szerv egy olyan elnöknek lesz alárendelve, akit a Parlament választ meg, tehát a hatalom jelenlegi megoszlása szerint Orbán nemzeti-konzervatív Fidesz pártja.
A nemzeti bank jelenlegi hivatalban lévő elnöke a hivatali idejének 2013-ban történő lejártáig alelnök lesz. Előirányozzák a Monetáris Tanács személyi feltöltését is, amely a kamatemelésekről illetve csökkentésekről dönt. A tanács új tagjai természetesen Orbán emberei lennének.
„A Kormány által beterjesztett és a Magyar Országgyűlés kormánypárti többsége által mai napon elfogadandó új jegybanktörvény, valamint az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénynek a jegybank és PSZÁF összevonását lehetővé tévő módosítása veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti hazánk érdekeit” – közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken.
Az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét, amely — ahogy arra nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank) többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét — ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával. Az Európai Uniós joggal összeegyeztethetetlen törvények, illetve az egyeztetések elmulasztása miatt a nemzetközi szervezetek bizonytalan időpontra halasztották a Magyarország számára nyújtandó hitelről szóló tárgyalásokat – áll az MNB közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank mindezidáig pártpolitikai befolyástól függetlenül, szakmai megfontolások alapján, az ország egészének érdekében végezte munkáját. A most elfogadás előtt álló törvények együttesen összeegyeztethetetlenek a jogbiztonság elvével és lehetőséget teremtenek arra, hogy a kormányzat saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyamatát. Amennyiben a Magyar Országgyűlés kormánypárti többsége a jogszabályt az Országgyűlés előtt lévő egységes javaslat szerinti formában elfogadja, úgy az tovább erősíti a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit – zárul a közlemény.
Kritizál az IMF
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdai nyilatkozata szerint nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e a hivatalos tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segítségről. Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője a Reutersnek nyilatkozva azt is hozzátette, hogy a kormánynak alapvető fontosságú kérdésekről kellene tárgyalnia, ha azt akarja, hogy egy IMF-programról folytatott megbeszéléseken haladást érjenek el.
A Reutersnek arra a kérdésére, hogy a tárgyalásokat Magyarországgal felújítják-e januárban, a küldöttségvezető e-mailben azt közölte: az IMF arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy tekintve Magyarország sebezhetőségét, egy megállapodott feltételekkel kötött készenléti (SBA) hitelmegállapodás lenne a legjobb az ország számára.
"Mivel Magyarországnak nincs azonnali finanszírozási igénye, egy ilyen megállapodást lehet elővigyázatosságiként kezelni. A program előkészítő munkálatai azonban nem folytatódhatnak addig, amíg a kormány nem jelzi, hogy hajlandó SBA alapon tárgyalni. Ezért nem született döntés arról, hogy kezdődjenek-e, és ha igen, mikor, hivatalos tárgyalások az IMF által támogatott programról." - idézte a misszióvezetőt a Reuters.
Rosenberg azt is elmondta, hogy pótlólagos aggodalmak merültek fel a magyar kormány által javasolt új törvényekkel kapcsolatban, ami a tárgyalások megszakadásához vezetett korábban decemberben.
"Ha a kormányt érdekli, hogy folytatódjanak a megbeszélések a programról, ki kellene nyilvánítania hajlandóságát, hogy olyan kérdésekről is tárgyaljon, amelyek fontosak a makrogazdasági stabilitás szempontjából. Ebben, a tárgyalások részeként, benne foglaltatik a szoros konzultáció a javasolt jegybanktörvényről és a pénzügyi stabilitási törvényről" - idézte Rosenberget a Reuters.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel az MR-1 Kossuth Rádióban azt mondta, hogy pontos tárgyalási menetrend még nincs az IMF-fel, de a tervek szerint január elején megkezdődnek a megbeszélések, amelyek szerinte fontosak, de nem húsbavágóak.
Ha az IMF "ad nekünk egy biztonsági hálót, akkor nagyobb önbizalommal, nagyobb biztonságérzettel vágunk bele az előttünk álló időszakba, de ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon", mivel a 2012-es magyar költségvetés egy figyelemre méltó alkotás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.