Elemző: Ellehetetlenülhet Magyarország finanszírozása

„Nőtt annak az esélye, hogy csődbe kerül Magyarország” – válaszolta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere a Világgazdaság Online-nak. A csődkockázati mutató (CDS-felár) történelmi csúcsra ugrott, 680 bázispont felett, amely azt jelenti, hogy az ország több mint 38 százalékos halmozott valószínűséggel megy csődbe az irányadó 5 éves időhorizonton. A befektető ebben az esetben pénzének 25 százalékát kapja vissza.

Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta a The Wall Street Journal-nak, nem lenne tragédia, ha Magyarország nem állapodna meg az IMF-fel.

„Ha nem állapodunk meg az IMF-fel, akkor annak katasztrofális következményei is lehetnek” – mutatott rá ugyanakkor Bebesy Dániel. „Nehéz visszafordulni arról az útról, amire ráléptünk” – tette hozzá.

A 3, 5 és 10 éves magyar államkötvények referenciahozama 10 százalék felett áll a másodlagos piacon. Elemzők úgy látják, hogy ezen a szinten már fenntarthatatlan az adósságpálya.

Az Államadósság Kezelő Központ egy ajánlatot sem fogadott el a mai csereaukción. Az ÁKK közölte: megfelelő volt a kereslet a szerdán rendezett államkötvény csereaukcióján, ugyanakkor az elmúlt napokban, illetve szerdán bekövetkezett hozamváltozások miatt az ÁKK nem élt a futamidő-hosszabbítás adta lehetőségekkel.

„Olyan mértékben izoláltuk magunkat a nemzetközi porondon, hogy már nem biztos, hogy rajtunk múlik majd az IMF-megállapodás” – vélekedett a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere. „A legrosszabb, ami megtörténhet, az állam finanszírozásának teljes ellehetetlenülése.” Alapesetben ugyanakkor Bebesy bízik abban, hogy a kormány nem lesz ennyire felelőtlen, és létrejön a megállapodás.

„Jelenleg nincs tervbe véve a Bizottság küldöttségének visszatérése Budapestre” – közölte a BruxInfo kérdésére Olivier Bailly. A BruxInfo úgy tudja, hogy sem a Bizottság, sem az IMF nem hajlandó addig tárgyalni Magyarországgal a kormány által kért elővigyázatossági (vagy készenléti) hitelkeretről, ameddig a jegybanktörvény körüli jogi bizonytalanságok nem tisztázódnak.

Mit tehet Magyarország a finanszírozási költségek növekedése közepette? – teszi fel a kérdést az FT. Az egyik, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát kezdi használni, ha az IMF-tárgyalások kudarcba fulladnak. A magyar állam külső finanszírozási igénye 4,6 milliárd euró 2012-ben.

A teljes magyar gazdaság deviza-finanszírozási igénye összesen 14 milliárd euró. Ha nincs IMF-megállapodás, akkor az euróban denominált kötvények kibocsátása nem működhet, és ezt a devizatartalékból lehetne fizetni. Ebben az esetben a devizatartalék 13 százalékkal csökkenne – mutatott rá Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi közgazdásza az FT beszámolója szerint. Ez alááshatná a forinttal szembeni bizalmat, és fokozódna a tőkemenekülés – vélekedett az elemző.

Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci közgazdásza az FT-nek azt mondta, már szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy a kormányzat hozzányúl a devizatartalékhoz a 2012-es refinanszírozáshoz. A kormányzat azt mondta, hogy ez nem igaz, és az MNB közölte, hogy ez soha nem történhet meg. A tartalék felhasználásnak története most már viszont a közbeszéd tárgya. A tartalék már csökkenésnek indult, és további legalább 5 milliárd euróval mérséklődhet – tette hozzá Montalto.