Klubrádió ügyben is "megdádázhat" minket Brüsszel

Brüsszelt is elérte a Klubrádió frekvenciaengedélyeztetési ügye, amely kapcsán ismét felvetődött a magyar média esetlegesen nem megfelelő működése, és „az ellenzéki sajtó ellehetetlenítése” – fogalmazott a BruxInfónak egy bizottsági forrás. Bár a testület tavaly megtett mindent, amit a korábban elfogadott médiatörvény kapcsán tehetett, és a testület aggályainak megfelelően a kormány módosította is a vitatott jogszabályt.

A Klubrádió frekvenciapályázatának elutasítása viszont új helyzetet teremtett – mondják a Bizottságnál, egy szakértő viszont hangsúlyozta: az ügy szimbolikus, a célok és a motivációk egyértelműek, de jogilag nehéz belekötni az ügybe, ebből a megközelítésből ugyanis pusztán annyi történt, hogy egy állami pályázatra jelentkezett másféltucat pályázó, akik közül értelemszerűen csak egy nyert. A BruxInfo úgy tudja, hogy Brüsszel felkereste a budapesti székhelyű rádiót, és információkat kért tőle.

Az Európai Bizottság szerdán a december közepén hozott alkotmánybírósági ítélet alkalmazását is kérte a kormánytól. Ebben a határozatban a taláros testület kimondta, hogy a médiatörvény egyes rendelkezései korlátozhatják az írott sajtó függetlenségét. Úgy tudjuk, médiaügyben nem várható konkrét döntés jövő szerdán, de mint egy bizottsági forrás fogalmazott, az ügyet nyilván nem lehet elválasztani a többi magyar ügytől.

Időközben úgy tűnik, egy ötödik téma is helyet kért magának a magyar ügyek listáján. A végtörlesztési törvénnyel kapcsolatban a Bizottság már korábban jelezte aggályait, a Michel Barnier belső piaci EU-biztos által Budapestnek küldött kérdőívre pedig szerdán válaszolt a kormány. Úgy tudja a portál, hogy a kabinet ebben próbál érvelni a végtörlesztési törvény jogossága mellett, a Bizottság viszont egyelőre nem akart a levélről véleményt mondani.

Fenntartja viszont a testület, hogy a jogszabály sértheti az uniós alapszerződés egyes rendelkezéseit, leginkább azokat, amelyek a tőke szabad áramlásának lehetőségét kell, hogy biztosítsák. A BruxInfo érdeklődésére a Bizottságnál azt mondták, a végtörlesztési kötelezettség negatív hatással lehet a magyarországi bankrendszerre, és tágabban a teljes magyar gazdaságra.

A BruxInfo kedden azt írta, hogy újabb fontos mérföldkő lehet az Európai Bizottság és a magyar kormány között hetek óta zajló erőpróbában a biztosi testület idei első, január 11-i ülése, amelyen több magyar vonatkozású ügyben is döntés születhet.

A Bizottságnál mostanra vaskos magyar paksaméta állt össze, amit négy dosszié alkot. Ezek: a Viviane Reding állampolgársági jogi biztos által figyelemmel kísért ügyek a bírák nyugdíjazásától kezdve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséig; az Olli Rehn reszortjának számító jegybanktörvény és a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás következő állomása; végül pedig a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitelmegállapodásról.

Akkor arról értesült a portál, hogy a négy dosszié közül háromról (alkotmányhoz kötődő igazságügyi reformok, jegybanktörvény, deficiteljárás) értesülésünk szerint jövő szerdán akár már konkrét lépésekre szánthatja el magát az Európai Bizottság, amely idei első ülésén nagy figyelmet szentel majd a magyar ügyeknek.