ACTA-harc - az EU egyelőre feladja

Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztos a döntés kapcsán úgy fogalmazott: az Európai Bíróság eloszlatja majd az ACTA-val kapcsolatos félreértéseket. A biztos az AP jelentése szerint hangsúlyozta, hogy a vitának a tényen, nem pedig félinformációkon és a közösségi portálokon, blogokon terjedő pletykákon kell alapulnia.

Az ACTA ellen számos országban szerveztek tiltakozó akciókat. A láncreakciót az Egyesült Államok indította, az ottani komoly tiltakozások hatására visszavonták az ottani, egyébként jóval szigorúbb kalózkodás elleni törvénytervezet, amelyet a szakma úgy könyvelt el, hogy az internetes vállalatok győzelmet arattak a szerzői jogokért küzdő filmes és szoftvercégek felett.

Az egyezmény ellenzői szerint a kontraktus utat nyit a cenzúra előtt, és lehetővé teszi az internetezők adatforgalmának monitorozását is, amellyel emberi jogokat sért. EU-s és hazai támogatói szerint viszont az ACTA elleni érvek nem állják meg a helyüket, hiszen a jogszabályok megfelelnek a megállapodás rendelkezéseinek, azaz az egyezmény semmilyen változást nem hoz a szabályozásban.Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban összesen több mint ezren, Európa-szerte pedig több tízezren tüntettek a hét végén a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás ellen.

Az ACTA – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfogalmazása szerint – egy nemzetközi szerződés, amely kötelező és opcionális szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatban. A kontraktust január végén írta alá 22 EU-tagállam (köztük hazánk is). A tagállamonkénti aláírásra azért volt szükség, mert a dokumentumnak a büntetőjogra vonatkozó rendelkezései is vannak, márpedig ezek tagállami hatáskörbe tartoznak. Az aláírás időzítése már csak azért is volt meglepő, mert mindössze bő egy héttel azt követően került rá sor, hogy az Egyesült Államokban az igen komoly tiltakozások miatt visszavonták a kalózkodás elleni törvénytervezetet (Stop Online Piracy Act – SOPA), amelyet a szakma úgy könyvelt el, hogy az internetes vállalatok győzelmet arattak a szerzői jogokért küzdő filmes és szoftvercégek felett.

Az amerikai ellenállás sikereinek nyomán az ACTA aláírását követően szinte azonnal megindult a tiltakozás Európában is, annak érdekében, hogy az egyes tagállamok ne ratifikálják a megállapodást. A dokumentum aláírása óta egyre több uniós ország visszakozik, s különösen nagy a megállapodás ellenzőinek száma a kelet-közép-európai régióban