Elemző: Az MNB bejelentette a magyar mennyiségi könnyítést

Ez három részből tevődik össze:

1. Kétéves változó kamatú hitelt nyújt, melynek kamata a mindenkori alapkamat, jelenleg 7%. Fedezetnek pedig értékpapírokat fogad el. A közleményből nem derül ki, hogy mi lesz a befogadásra kerülő értékpapírok köre. Szerintünk ezek állampapírok, jelzálogkötvények, és esetleg vállalati kötvények lehetnek.

2. Jelzálogkötvény visszavásárlási programot is indít, ám ehhez jogszabály módosításra van szükség, melyet az országgyűlésnek kell elfogadnia. Úgy véljük meg lesz a jóváhagyás, hiszen a kormány szorgalmazta ezeket a lépéseket.

3. Az MNB kiterjeszti a fedezetül elfogadható értékpapírok körét. Ez szerintünk lehet állampapír, jelzáloglevél és akár vállalati kötvény is.

„Az intézkedés nyilván csökkenti a 0-2 év közötti hozamokat sőt, akár a hosszabb távú hozamokat is. Segíti a gazdasági aktivitást a hitelezés segítésén keresztül, hiszen a bankok kötvényekért cserébe készpénzhez juthatnak” – írják az Erste elemzői.

Fontos, hogy a 2 éves hitel mindig az alapkamaton kamatozik. Így ha csökkenő hozamkörnyezetre számítanak a bankok, akkor az eszköz működik. Ha a piac emelkedő hozamkörnyezetre (emelkedő alapkamatra) számít, akkor azonban nem működik. Tehát a kiszámítható, jó gazdaságpolitika alapfeltétele annak, hogy a hiteleszköz működjön – mutat rá Miró József elemzőcsoportja.

Kinek, minek lehet jó ez az intézkedés?

Az egész magyar gazdaságnak. A hitelezési aktivitás növekedésén keresztül a gazdaság élénkülhet, a GDP növekedhet, ráadásul a hozamok csökkenhetnek.

A csökkenő hozamok az összes részvény szempontjából pozitív üzenetet hordoznak, hiszen az alternatíva költséget csökkenti. Ugyanakkor a növekedési kilátások javulása a kockázati prémiumot is csökkenti, vagyis az egész részvénypiac szempontjából pozitív a hír, és az egyik fő támasza lehet egy általános emelkedésnek. Technikailag is azt látjuk az előző oldalon levő grafikonon, hogy a 2 éves hozam hamarosan 7%-ra csökkenhet.

Speciálisan a bankoknak (OTP-nek és az FHB-nak) nagyon jó a hír:

Az OTP hitelezési aktivitása növekedhet, a céltartalék képzés (CT) csökkenhet, amely összességében jobb profitkilátásokat eredményez, miközben az alternatíva költség és kockázati prémium – amire a bankok érzékenyebbek – jelentősen csökken. Ha konzervatívan 1%-os hozam- és 1%-os kockázati prémium csökkenést veszünk figyelembe, akkor az mintegy 15%-kal növeli az OTP fair értékét (ez a hatás nagyjából az egész piacra, azaz minden részvényre érvényes). Ehhez tud pluszként hozzáadódni a csökkenő céltartalék képzés, amely akár további 100 milliárdokkal is növelheti a cég értékét. Ez 300-600 Ft-os értéknövelő hatást jelent részvényenként.

Az FHB esetében szintén a hozam- és kockázati prémium, valamint a CT hozhat pozitív hatást, ami kiegészül azzal, hogy a befagyott jelzálogpiacon az MNB likviditást teremt, azaz jelzáloglevelek kibocsátásával könnyebben fog forráshoz jutni. Így újra növekedési pályára állhat a jelzálog hitelezés, és ezzel párhuzamosan várhatóan élénkül az ingatlanpiaci aktivitás. Nehéz számszerűsíteni a hatást, de itt is 14% plusszal számolhatunk a fair értékben.

A forint árfolyamára limitáltan pozitív a hatás. Két tényező küzd egymással: (1) a gazdasági aktivitásból adódó kockázatok csökkenek. Ez a nagyobb hatás, s emiatt erősödik a forint, akárcsak az euró erősödött az európai QE hatására. (2) A szélesebb értelemben vett készpénz mennyiség (M3) ezáltal növekedhet a gazdaságban, ami viszont gyengítőleg hat az árfolyamra. A kettő eredője enyhe forinterősödés, zárul az Erste elemzése.