OTP: A piac félreértette és helytelenül értelmezte az MNB új programját

A piac nagyon pozitívan fogadta az új monetáris politikai eszközöket: az állampapír hozamok jelentősen estek (30-40 bázisponttal) azonnal, és a forint is erősödött. Azonban, az OTP elemzői azt gondolják, hogy a piaci szereplők félreértették az új programok jelentőségét és hatását, és helytelenül az „EKB-szerű” eszközökként értelmezték azokat.

Tardos Gergely elemzőcsoportja szerint az MNB azért vezethette be ezeket az új eszközöket, mert azt látta, hogy:

1. az egy napos betétek felhasználása jelentősen megugrott a november-januári piaci turbulencia alatt, azt jelezve, hogy a bankközi hitelpiac nem működik megfelelően, a bankok hajlamosak a pénzüket inkább az MNB-nél elhelyezni egy napra, mint hogy kölcsönadják egymásnak (lásd az ábrát a következő oldalon)

2. az euró/forint FX-swapok kihasználtsága szintén jelentős mértékben megemelkedett. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy nagymértékű devizalikviditási hiány lépett fel azokban a hetekben, és a hazai bankok a sokkal olcsóbb MNB swapokat használták a mérlegükben kinyíló devizapozíció fedezésére. Ez valószínűleg erodálta a forint likviditást is, hiszen a „bóvli” kategóriába kerülés miatt a bankok elkezdték levágni a magyar bankokkal szembeni partnerkockázati limiteket is.

3. a lejárati eltérés fokozatosan növekedett a magyar bankrendszer mérlegeiben

4. a bankok tőkeellátottsága jelentős mértékben csökkent a kormányzat által bevezetett előtörlesztési rendszer veszteségei miatt.
 
Ezek az indokok mind afelé mutathattak, hogy szükség lehet további forint likviditásra, legalábbis néhány kisebb banknál. De az OTP elemzői úgy gondoljuk, hogy:

- a már létező forint likviditási tenderek kihasználtsága lényegében nulla, nehéz elképzelni, hogy a futamidő növelésével a kép alapvetően megváltozna;

- az egy napos betétek és az FX-swap tenderek kihasználtsága egyfajta szezonalitást mutat: a külföldi anyabankok számviteli megfontolásokból bizonyos pénzösszegeket átmenetileg kivonnak a hazai bankokból. Emiatt általában csökken a két hetes MNB kötvények állománya, növekszik az egy napos betét és az FX-swapok kihasználása is. Mindazonáltal, 2011 végén ez a jelenség egyszerre lépett fel a piaci turbulenciával, így nehéz ezeket szétválasztani egymástól;

- a vállalati hitelezési aktivitás csak kis mértékben múlik a likviditáson, a fő akadály a bankok kockázatvállalási hajlandósága, ezek az új eszközök csak marginálisan fogják növelni a hitelezést.

Azonban „a legfontosabb különbség az EKB-hoz képest, hogy az EKB az eszközoldalon irányítja a pénzpiacok működését (azaz refinanszírozást nyújt a bankoknak), míg az MNB a forrásoldalon teszi ugyanezt (betétet fogad el a bankoktól)” – írják a közgazdászok. Hozzáteszik: ez azt jelenti, hogy a magyar bankrendszer tele van likviditással, szemben az eurózóna bankjaival.

„Összességében úgy értékeljük az MNB lépését, mint egy pozitív jelzést, hogy az MNB vezetése minden tőle telhetőt megtesz (a jelenlegi monetáris keretrendszer keretein belül) a hitelezési aktivitás fellendítésének támogatására. Azt gondoljuk azonban, hogy a nagyobb bankok nem fogják igénybe venni ezeket az eszközöket az állampapírok refinanszírozására, így nem számítunk további pozitív hatásra sem a devizapiacon, sem az állampapírpiacon” – zárul az elemzés.