300 milliárdos megszorításra készülhetünk?

A 2012. eleji, pénzpiaci finanszírozási krízissel fenyegető helyzethez képest februárban a forint árfolyama közel 10 százalékkal erősödött, az állampapír-kibocsátások sikeresebbek és alacsonyabb hozamúak lettek, a CDS felár több mint 200 ponttal csökkent. Ebben a nemzetközi és hazai folyamatoknak egyaránt szerepe volt. A piacok a békülékenyebb kormányzati retorika alapján viszonylag gyors megállapodást "áraztak be" Magyarország és az IMF között. Sikernek látszott a vártnál és az EU átlagánál kedvezőbb IV. negyedévi magyar GDP-adat, noha ebben döntő szerepe a mezőgazdaság számára kedvező időjárásnak volt. Ugyanakkor még a 2012. februári kamatszintek is olyan magasak, amelyen a magyar államadósság hosszútávon nem finanszírozható!

Egyelőre nem látszik az a fordulat, amely pedig elengedhetetlen lenne az európai piacgazdaságokban szokásos jogbiztonság helyreállításához, a költségvetési folyamatok tartós kiigazításához. Az EU kritikáival, sőt kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatos értetlenség, az eddigi gazdaságpolitikával való folytonosság hangsúlyozása, az egyeztetések nélküli rögtönzések változatlan gyakorlata - a felsőoktatási keretszámoktól az árfolyam-gát egy évvel való meghosszabbításáig - kétségeket támaszt a nemzetközi intézményekkel való gyors megegyezésre való törekvés őszinteségével kapcsolatban. Az MNB függetlensége melletti kormányzati kiállás bizalomnövelő hatását kioltja a Monetáris Tanács régi és új tagjai között nyilvánvalóvá vált megosztottság. Az IMF-tárgyalások megkezdésének elhúzódása újabb sokkot okozhat Magyarország pénzügyi megítélésében. A megállapodásnak továbbra sincs alternatívája, az időhúzás csak elmélyíti a krízist, s ez paradox módon növekvő terhekkel járó válságkezelést kényszeríthet ki.

Az EU legfrissebb előrejelzése 2012-re az euróövezetben 0,3 százalékos visszaesést valószínűsít, a régiós országok közül csak Magyarország esetében várnak (0,1 százalékos) recessziót. A GKI pesszimistább, fenntartja, 1,5 százalékos visszaesést tartalmazó előrejelzését. Pusztán a tavalyi agrárnövekedés elmaradása mintegy 1 százalékponttal csökkenti az idei GDP-t. Bár az ipari kivitel az autógyártó beruházások termőre fordulása miatt dinamikus lesz, az európai dekonjunktúra, a Nokia és a Malév kiesése mérsékli az ütemet. A belföldi kereslet jelentősen csökken.

2011-ben a strukturális deficit a GDP 6 százaléka körül lehetett, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A költségvetési tartalékok már nagyrészt megpántlikázottak, ugyanakkor számos elígérkezésnek - például egészségügyi béremelés, BKV - nem látszik a fedezete. A 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás nehezedik, hogy a hivatalosan még mindig nem várt visszaesés esetén is 3 százalék alatt maradjon a deficit. Ezért 2,9 százalék körüli 2012. évi hiány valószínű. Ehhez - részben az IMF-tárgyalások által meghatározott területeken – többszöri, az év egészében 200-300 milliárd forintos korrekciókra lesz szükség.