BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csalással győzött Putyin? - Csak 50 százalékot szerezhetett

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a tegnap tartott elnökválasztáson a leadott szavazatok 99,5,százalékának összeszámlálása alapján a voksok 63,71 százalékát szerezte meg - közölte az orosz központi választói bizottság hétfőn a RIA Novosztyi jelentése szerint.

Az előzetes adatok alapján Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint Oroszország elnökéé választották - jelentette be Vlagyimir Csurov, a központi választási bizottság elnöke a hétfőn tartott sajtóértekezleten. Gennagyij Zjuganov kommunista vezető a voksok 17,19 százalékát szerezte meg, míg Mihail Prohorov orosz milliárdos a harmadik lett a leadott voksok 7,86 százalékával.

A BBC News angol tévé szerint Putyin közölte híveivel, hogy "nyílt és becsületes csatában" nyertek. Ám ellenzéki vezetők azt állítják, hogy széles körű választási csalásokat észleltek és ezért tiltakozó gyűlést készülnek tartani hétfőn Moszkvában.

Az angol tévé a Golosz nevű független választási megfigyelő szervezetet idézte, amely szerint Putyin csak a voksok valamivel több mint 50 százalékát szerezte meg, ami mesze elmarad a központi választási bizottság által közölt hivatalos adattól.

Gennagyij Zjuganov elnökjelölt a választásokat pedig "tisztességtelennek és méltatlannak" nevezte. Szerinte a közvélemény növekvő haragja miatt Putyin nem lesz képes úgy uralkodni, mint ahogy korábban megszokta. Ugyanakkor Sztanyiszlav Govorukin, Putyin kampányfőnöke azt  mondta, hogy "a szavazás a legtisztább volt a maga nemében Oroszország történetében."

Közben a kínai állami tévé jelentése szerint Hu Csin-tao elnök máris gratulált Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek azért, hogy megválasztották. Üzenetében rámutatott: Az oroszok az új évszázadban óriási előrehaladást értek el a nemzeti stabilitás és fejlődés előmozdításában. Ezért úgy hiszi, hogy az oroszok még ígéretesebb eredményeket érnek majd el egy erős és prosperáló Oroszország érdekében.

Kína és Oroszország baráti szomszédok és átfogó, együttműködésen alapuló stratégiai partnerséget valósítanak meg - mutatott rá. Az Új Kína hírügynökség Moszkvából keltezett hétfői jelentése pedig idézte Mihail Titarenko-t, az Orosz Tudományos Akadémia Távol-keleti Intézetének vezetőjét, aki szerint az újonnan elnökké választott Putyin Oroszország külpolitikája prioritásának fogja tartani a Kínával való stratégiai viszonyt.

Putyin nem bízta véletlenre a választási győzelmét, ugyanis az év elején számos szociális intézkedést hozott a kormányzat, illetve átfogó jóléti ígéreteket jelentett be a következő évekre. Januárban például 7 százalékkal emelték a nyugdíj mértékét, illetve befagyasztották az üzemanyag- és a lakossági energiaárakat, megduplázták a katonák, rendőrök bérét is.

„Kérdés, hogy ezeket az intézkedéseket a választás megnyerése után meddig tartja hatályban Putyin. Ez különösen az árbefagyasztást illetően kérdéses” – mondta el lapunknak Rácz András Oroszország-szakértő. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint ugyanis a jelenlegi Oroszországban a kormányzat egy pillanat alatt elfogadtathat olyan jogszabályokat, amelyek felülírják majd ezeket a kampányfogásként alkalmazott intézkedéseket. Rácz András szerint az is kérdéses, hogy a további, 2018-ig megvalósításra ígért intézkedéseit (például a pedagógusok, orvosok bérének emelése, pluszjuttatások a három- vagy több gyermekes családok számára) betartja-e majd Putyin.

Bár ha az iráni helyzet miatt megugró olajárak tartósan magas szinten maradnak – az utóbbi napokban az orosz Urál olajfajta ára a 125 dollárt is megközelítette –, akkor a szektorból származó bevételek akár fedezetet is nyújthatnak a költségvetési lazításnak – véli a szakértő.
Becslések szerint Putyin ígéretei hatalmas, mintegy 4800 milliárd rubelnek (több mint 35 ezer milliárd forintnak) megfelelő összeggel terhelnék az államháztartást. Az elemzők szerint, ha az olajárak biztosítanák is az anyagi hátteret, a jóléti intézkedésnek súlyos következményei lennének az ország hosszú távú stabilitása szempontjából.

A Putyin-korszak végének kezdete

A Financial Times szerkesztőségi kommentárjában azt írta Putyin győzelméről, hogy alig néhány hónappal ezelőtt is még az volt az általános feltételezés, hogy Putyin két periódusra is visszatérhet az államfői tisztségbe, azonban a vasárnapi elnökválasztás minden valószínűség szerint Putyin utolsó elnöki mandátumának és a Putyin-korszak végének kezdetét jelzi. A londoni gazdasági-politikai napilap szerint még az is nagy kérdés, Putyin a most kezdődő elnöki időszak teljes hat évét kitölti-e.

A Financial Times értékelése szerint ugyanis "tizenkét évi szendergés után az (orosz) politika felébredt", és Putyin népszerűsége egyértelműen hanyatlik. Támogatóinak aránya Moszkvában és Szentpéterváron - Oroszország "politikai fővárosaiban" - 50 százalék alatt van, és bár választói bázisa a "rozsdaövezetben" - vagyis a leépült egykori iparvárosokban - és vidéken erősebb, de a jelek e térségekben is erősödő kiábrándultságra vallanak.

Az elégedetlenség forrása nem elsősorban gazdasági jellegű, az oroszok sokkal jobban élnek ma, mint amikor Putyin tizenkét éve először államfő lett, köszönhetően az egekbe szökő olajáraknak. A megugró életszínvonal "érzéstelenítőként" hatott a "putyinizmus" olyan hátulütőivel szemben, mint a burjánzó korrupció, a haveroknak nyújtott kiváltságok és a törvényi védelem hiánya. Az életszínvonal emelkedése azonban lelassult, és hacsak az olajárak nem emelkednek még tovább, Oroszország növekedési kilátásai ma már kevésbé rózsásak - írta a lap.

WSJ: Hosszú az út a demokráciába való átmenet felé

A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) kommentárja szerint hosszú még az út Oroszország számára a demokráciába való átmenet felé. A lap feltételezése szerint Putyintól, újabb orosz elnöki megbízatása során a "Nagy Oroszország" nacionalista irányvonalának követése várható.

"Oroszországnak több kül- és belföldi beruházásra lenne szüksége, de a jogállamisággal szembeni lenéző magatartása ezt valószínűtlenné teszi" - írta a WSJE, megjegyezve, felmérések szerint az oroszok 35 százaléka illegitimnek tartja a választásokat, és 40 százalék nem bízik a kormányban. A kommentár utalt arra, hogy az orosz gazdaság nagy mértékben támaszkodik a nyersanyagexportra, és felhívta a figyelmet arra a Citibank-tanulmányra, amely szerint a Kremlnek legalább 150 dolláros hordónként olajárra lenne szüksége ahhoz, hogy finanszírozni tudja a putyini választási ígéretek megvalósítását.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.