Új Marshall-tervet! - Ne a görög falvakban építsen utakat az EU
A német lap emlékeztet arra, hogy a Marshall-tervet Németországban a második világháborúban lerombolt iparágak sikeres helyreállítását hozzák összefüggésbe. Annak idején németországi állami hatóságoknak sikerült az Amerikai Egyesült Államokból rendelkezésre bocsájtott pénzeszközöket egy versenyképes ipari struktúra újjáépítésére használni, amelynek a hatása túlnyomórészt hosszú távon jelentkezik.
A FAZ a továbbiakban rámutat, Görögország jelenleg a padlón van. 2012-re is a bruttó hazai termék lényeges csökkenését prognosztizálják. Még nem látható előre, hogy a hanyatlás trendje mikor ér véget. És a második világháború utáni Németországgal vagy a kelet-európai átalakuló országokkal ellentétben Görögországban nemhogy lerombolt, elavult vagy hatékonytalan ipari struktúrákat találni, hanem egyáltalán semmilyet. A trojka által ajánlott reformok pedig a hiányzó versenyképesség problémáját nem fogják megoldani. Mivel Görögországtól jelenleg nem várhatók befektetések jövőbe mutató infrastrukturális és termelési struktúrákba, külső segélyre van szükség, mégpedig egy Marshall-tervre.
A FAZ szerint az EU-nak nem szabadna Görögország leggyengébb régióiban ismét falvakat kiválasztania, ahol aztán tereket renoválnának vagy utcákat építenének. Sokkal inkább az lenne a fontos, hogy a gazdaságilag viszonylag erős területeken - Athénben és Thesszalonikiban, illetve környékükön - működő regionális innovációs rendszereket fejlesszék. Ezekhez illeszkedve kezdő, technológiailag orientált cégek telepedhetnének meg, amelyek a kutatási eredményeket és a megfelelő know-how-t új termékekbe vihetnék be.
Kezdetben ezek is rászorulnának a támogatásra, különösen a hozzáférésre a kockázati tőkéhez, főleg azért, mert a tevékenységük eredménye csak hosszú idő múlva érzékelhető. Németország hasonló régióiban a felmutatható fejlődés több mint tíz évet vett igénybe. Egy ilyen növekedési stratégia feltétele a magasan képzett kutatók letelepedése. Jelenleg ugyanis a világ számtalan tudományos intézetében dolgoznak görög kutatók, csak éppen Görögországban nem.
Ezért a görögországi munkafeltételeket a nemzetközi standardokhoz kell hozzáigazítani, ezzel megakadályozva a jól képzett munkaerő elszívását. Kritikos leszögezi: ha Görögország megfelelően él a segélyekkel, hosszú távon sikeres országgá válhat, amelynek az eurózónában a helye.
Válságkezelés most
Az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) pénteki tanácskozása sikeresnek minősítette az ország adósságszintjének csökkentését célzó kötvénycsereprogramot, és emiatt úgy döntöttek, hogy Athén hozzájuthat a 130 milliárd eurós második görög mentőcsomag első, 35,5 milliárd eurós részletéhez. E nélkül Görögország már március 20-án ténylegesen csődöt jelenthetett volna, miután akkor 14,5 milliárd eurós adóssága jár le, amelyre önerőből nem lett volna meg a fedezete.A magánbefektetők és Athén közötti kötvénycserében a görög jogszabályok alapján kibocsátott 177 milliárd értékű államkötvény tulajdonosai közül 85,8 százalék döntött úgy, hogy részt vesz a számukra nettó értékben több mint 70 százalékos veszteséget okozó adósságátstrukturálásban. Bár Görögország elkerülte a tényleges csődöt, a Moody’s és a Fitch a kötvénycsere után saját definícióik alapján fizetésképtelenné nyilvánította Görögországot.
A magánbefektetők és Athén közötti kötvénycserében a görög jogszabályok alapján kibocsátott 177 milliárd értékű államkötvény tulajdonosai közül 85,8 százalék döntött úgy, hogy részt vesz a számukra nettó értékben több mint 70 százalékos veszteséget okozó adósságátstrukturálásban. Bár Görögország elkerülte a tényleges csődöt, a Moody’s és a Fitch a kötvénycsere után saját definícióik alapján fizetésképtelenné nyilvánította Görögországot. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.