A magyar devizaadós jobban szenved

A piac által indokoltnál jobban nőttek a devizahitelek terhei Magyarországon – mondta Sziegel Gábor, a Magyar Nemzeti Bank elemzője. Nálunk ugyanis a devizahitelek kamatai nagyobb arányban nőttek, mint más országokban.

Például a svájci frank alapú hitelek terhei 2007 és 2011 között Lengyelországban 22 százalékkal, Magyarországon 69 százalékkal nőttek, miközben a zloty 45, a forint 48 százalékot gyengült a svájci frankhoz képest. Az euró hitelek terhei ugyanakkor Lengyelországban 5 százalékkal csökkentek, Romániában 13 százalékkal nőttek, Magyarországon viszont 21 százalékkal emelkedtek. Eközben a zloty 9 százalékot, a lej 27 százalékot veszített értékéből.

Csak a magyarországi Erste Bank ügyfeleinek háromszor akkora devizaadóssága van, mint egész Szerbiának – mondta a rendezvényen Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója, a szerb jegybank korábbi elnöke. A szakember elmondta, hogy Szerbiában a devizában történő eladósodásból adódó problémákat csökkenti, hogy ott a megtakarítások 90 százaléka devizában van és az ingatlanok értékét és adás-vételét is devizában bonyolítják le.

A szerb jegybank egykori vezére arról is beszélt, hogy az általa korábban irányított intézmény több féle módon is korlátozni próbálta a kockázatos hitelek elterjedését, ám a kereskedelmi bankok ki tudtak bújni a szigorítások alól.

Először a jegybank a tartalékolási növelte meg 20-ról 45 százalékra, melyre a bankok úgy reagáltak, hogy a hitelezőkkel az anyabankok kötöttek szerződést. Később a tőke 150 százalékában maximalizálták a fogyasztási hitelek nyújtását, melyet a olyan jelentő tőkeemelésekkel ellensúlyoztak a bankok, hogy azok átlagos tőkemegfelelési mutatója 23,3 százalék lett. Így valószínűsíthető, hogy a devizahitelek korlátozását is ki tudták volna játszani a hitelintézetek.