Hogyan lehet visszaszerezni a bizalmat az elemzők szerint?

A nemzetközi hitelezők semmire sem értékelik, ha a kormány „nemkonvencionális” eszközökkel próbálja elérni a konvergenciacélokat – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank régiós elemzője, aki szerint az ország iránti bizalom visszaszerzésének egyetlen módja, ha az ágazati különadók kivetése helyett a hagyományos adókat emelik, és számottevően csökkentik az állami kiadásokat. Jelenleg azonban nem várható, hogy a kormány egy hagyományos „EU-stílusú” csomag mellett kötelezné el magát. A tranzakciós adó a befektetők körében nem kelt majd különösebb megütközést – véli Ghose –, mivel ők már hozzászoktak a budapesti kabinet ad hoc megoldásaihoz, de Magyarország adósbesorolását nyomás alatt tarthatja, és ütközhet több, az európai bankszektorra vonatkozó uniós irányelvvel is.

Mérföldkő lehet a magyar gazdaságpolitika megítélésében az, hogy a konvergenciaprogram betölti-e szerepét, azaz megnyugtató, az Európai Bizottság által is elfogadható gazdaságpolitikai akciótervet ad arra, hogy miként tartható 2013-ban és 2014-ben 3 százalék alatt az államháztartási hiány – összegezte Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A szakember a Világgazdaságnak elmondta: míg az előző, egy évvel ezelőtti program középtávon 3 százalék körül gazdasági növekedéssel számolt, addig az idén már sokkal szerényebbek a kilátások, és jövőre az ígéretek szerint megkezdődik a különadók kivezetése is. 300-400 milliárd forintos hiányt kell betömni: az állam vagy magától vesz el, vagy a lakosságtól, vagy újból a vállalati szférától, akár újabb nemkonvencionális lépésekkel. Ilyen lehet a banki tranzakciós adó, amely nem kizárt, hogy az uniós jogharmonizáció tekintetében aggályokat vet majd fel – egy 2004-ben Belgiumban kivetett hasonló adóról kiderült, hogy ellentétes a közösségi joggal –, és félő, hogy a nemzetgazdasági miniszter által vázolt áfa-ötletek sem állják ki az uniós próbát.  A kiadási oldalon a Széll Kálmán terv jó irányt jelölt ki, a kormány emellett hivatkozhat az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos racionalizálásból származó megtakarításokra is – véli a Raiffeisen vezető elemzője.

Nem vár elsöprő sikert a konvergenciaprogramtól Gárgyán Eszter, a Citi budapesti elemzője, aki szerint a kiadáscsökkentő intézkedések sorában a már korábban bejelentett minisztériumi zárolások mellett a gyógyszerkassza és a közösségi közlekedés támogatásának csökkentése szerepelhet, a bevételeket pedig feltehetően a pénzügyi tranzakciós adó mellett az elektronikus útdíj bevezetésével tervezi növelni a kormány. Ezeknek borítékolhatóan nem lesz kedvező a fogadtatása – a minisztériumi zárolások esetében kétséges a teljes körű végrehajthatóság, a tranzakciós adó miatt pedig csökkenhet a magyar bankrendszerben a szabad likviditás –, ami tovább ronthatja az IMF-fel való megállapodás esélyét, és növeli annak kockázatát, hogy az Ecofin júniusban nem vonja vissza a kohéziós alapok részleges befagyasztásáról hozott döntését. Mindez rossz pillanatban, akkor érné a magyar gazdaságot, amikor kissé inog a befektetők bizalma a magyar eszközök iránt: a kötvényhozamok emelkednek, az euró/forint árfolyam pedig emelkedő sávban van. Gárgyán Eszter szerint nem kellene tartani egy esetleges erőteljesebb kiigazításnak a GDP-re gyakorolt negatív hatásától – az alacsonyabb forrásköltségek és a bizalom helyreálltával újrainduló beruházások ugyanis ezt ellensúlyozhatnák.

Egy második Széll Kálmán-tervre, a minisztériumi zárolások „stratégiáján” túlmutató, fenntartható makropályát bemutató programra számít Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfolio-menedzsere, aki a Világgazdaságnak elmondta: optimizmusát mindenekelőtt az a meggyőződése táplálja, miszerint a kormány is törekszik a hiteltárgyalások feltételeinek megteremtésére, illetve a túlzottdeficit-eljárás lezárására. A szakember szerint a banki tranzakciós adót nem biztos, hogy eleve elutasítja az Európai Bizottság, mivel azonban nem szokványos adóról van szó, nagyon fontos, hogy milyen formában vezeti be a kormány. A legfontosabb feladat, hogy ne a készpénzforgalom amúgy is magas arányát – és ezzel a szürkegazdaság súlyát – növelje. Az áfával kapcsolatos miniszteri elképzelések, amelyek nem feltétlenül mutatnak az egyszerűbb adórendszer irányába, Orbán Gábor szerint azt célozhatják, hogy a társadalmi érzékenységet figyelembe véve tegyék igazságosabbá azt a rendszert, amelyben a több mint egymillió minimálbéres egy részének feltehetően olyan jövedelme is van, amely után nem fizet adót. A személyi jövedelemadó rendszerének felülvizsgálatát mindezek alapján az Aegon szakembere nem tartja valószínűnek.