IMF: ezermilliárd dolláros tűzfal

Több mint duplájára növelik a G20 államok a Nemzetközi Valutalaap kríziskezelő alapját, jelentették be a világ húsz vezető gazdaságának képviselői hétvégi tanácskozásuk után Washingtonban. A most elhatározott 430 milliárd dollárnyi kölcsönnyújtásnak köszönhetően az IMF mintegy 800 milliárd dolláros alap felett rendelkezik majd, ha pedig a krízisben lévő országok számára már odaítélt Valutaalap-hiteleket is beszámítjuk, akkor egy több mint ezermilliárd dolláros tűzfalról van szó.
Az IMF megerősítésével a világ vezető országai „előremenekültek”: így próbálják bebiztosítani, hogy az euróövezeti válság mélyülése esetén is legyen elég pénze az intézménynek a helyzet kezelésére.

Vagyis: ha Olaszország, Spanyolország vagy – immár másodszor – Por­­tugália a fizetésképtelenség szélére sodródna, akkor az IMF – az EU-val közösen – mentőhiteleket nyújtana számára. Ezek segítségével az adott országok elkerülnék a csődöt, azaz továbbra is képesek lennének törleszteni adósságaikat hitelezőik felé – az IMF-hitelek nagyrészt tehát közvetve utóbbiakhoz kerülnének, mint azt Görögország esete is példázza.

A 430 milliárd dollárból 200 milliárd dollárt az eurózóna országai biztosítanak majd, ebből Németország több mint 40 milliárd eurót utal át az IMF-nek a Bundesbankon keresztül. Az úgynevezett gyorsan fejlődő „BRIC országok” (Brazília, Oroszország, India, Kína) összesen 72 milliárd dollárt dobnak majd be a kalapba, Japán egyedül 60 milliárd dollárt fog állni, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia és Dél-Korea 15-15 milliárddal támogatja meg az IMF-et, és ehhez jönnek még kisebb befizetések – Svédország részéről például tízmilliárd dollár.

Az IMF legnagyobb részvényese, az Egyesült Államok viszont ezúttal semmivel sem járul hozzá az alap felpumpálásához – mint ahogy Kanada sem. Az USA ezt azzal indokolta, hogy a Valutaalapnak már elegendő forrás áll rendelkezésre, Európa pedig elég erős ahhoz, hogy saját maga megoldja a problémáit. Elemzők szerint egy ilyen lépés amúgy sem lett volna túl népszerű az amerikai lakosság körében, így borítékolni lehetett, hogy az amerikai kormány bő fél évvel a választások előtt nem fogja vállalni azt.

Hogy a mostani 430 milliárdnyi pluszforrás – az euröóvezeti mentőalapokkal együtt – valóban elég lesz-e a válságkezelésre és a piacok megnyugtatására, az egyelőre kérdéses. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerint a mostani döntés „kiemelkedően fontos”, és megfelelő eszközt biztosít a krízis leküzdésére. Optimistának mutatkozott Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is, aki szerint Európának a találkozón „sikerült elérni a fő célját”, Mario Draghi, az Európa Központi Bank elnöke szerint pedig bizakodásra okot adó eredmény született.
Egyes elemzők viszont borúsabban látják a helyzetet: „A 430 milliárd szép summa, és valószínűleg jön majd hozzá még pár milliárd. Ne legyen azonban kétségünk afelől: a piac arra a konklúzióra fog jutni, hogy nincs az a szám, ami elég nagy lenne” – mondta a Reutersnak Davis Keeble, a Credit Agricole elemzője.

Tovább árnyalja az összképet, hogy egyes országok csak késve utalhatják át részüket az IMF-nek. Közéjük tartozik például Nagy-Britannia, amely a még 2010-ben elfogadott, ám azóta megrekedt „kvótareform” végrehajtásához köti a kifizetést a Financial Times szerint. A reformhoz többek között az amerikai kongresszus jóváhagyása is kell, ez azonban az elnökválasztás miatt idén nem várható. A BRIC-országok közül Brazília szintén jelezte, hogy a reform életbe léptetése a feltétele a hozzájárulásnak. Ennek nyertesei a BRIC országok lennének, mert nagyobb szerepet kapnának az IMF döntéshozatali mechanizmusában.

A két szervezet ülésén a Nemzetgazdasági Minisz­tériumot Matolcsy György mellett Pleschinger Gyula államtitkár és Nátrán Roland helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Bankot Simor András elnök és Karvalits Ferenc alelnök képviselte.

Lapzártánkig nem szivárgott ki hír a magyar érintettségű tárgyalásokról.

A két szervezet ülésén a Nemzetgazdasági Minisz­tériumot Matolcsy György mellett Pleschinger Gyula államtitkár és Nátrán Roland helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Bankot Simor András elnök és Karvalits Ferenc alelnök képviselte.

Lapzártánkig nem szivárgott ki hír a magyar érintettségű tárgyalásokról. -->