A foglalkoztatás terén a kilátások Bajnai Gordon szerint rosszabbak a kilátások, mint két éve voltak, előrejelzése szerint a minimálbér-emelés miatt a következő két évben mintegy 50 ezer munkahelyet fog az ország elveszíteni. Különösen az alacsony képzettségűek foglalkoztatását kellene segíteni, ez ugyanis Magyarország számára az egyik versenyelőnyt jelenti.
A személyi jövedelemadó egykulcsossá tétele néhány százezer embernek kedvezett, viszont 4,5 millió ember él olyan háztartásban, amelyben a csökkent a jövedelem – mutatott rá Bajnai Gordon. A felsőoktatás széles tömegek számára válik elérhetetlenné, azok közül pedig, akiknek lehetőségük van tovább tanulni, egyre többen keresik külföldön a boldogulást. Félő, hogy az ország száz éven belül negyedszer űzi el a jövő értelmiségét – figyelmeztetett.
Az elmúlt húsz év gazdasági fejlődésének motorja a külföldi tőke beáramlása volt, Magyarország tőkevonzó képessége azonban most a legalacsonyabb az egész régióban. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kudarca, hogy a kis és középvállalkozások nem tudtak összekapcsolódni a modern tőkéve. A kkv szektor a fő vesztese a jelenlegi hitelszűkének is. A hitelezésről szólva Bajnai leszögezte: a bankok ellen meghirdetett háború recesszióba tolta az országot, a hitelezés jelenleg a válság előtti szintek 83 százalékán áll, miközben a régió több országában már meg is haladta azt. Márpedig 1 százalékos GDP-növekedéshez a hitelezés 4-5 százalékos bővülése lenne szükséges – hangsúlyozta a volt miniszterelnök.
Az Európa-ellenes hangulatkeltésről szólva Bajnai Gordon elmondta: hibás az a kiindulópont, miszerint jobb ma egy Európával szembeforduló ország, mint holnap egy új kormány. Nincs értelme az Európa-ellenességnek egy olyan országban, amelyben az export eléri a GDP 93 százalékát.
Az IMF nem megoldás, hanem haladék – szögezte le Bajnai Gordon. A megállapodáshoz viszont el kellene ismerni a jelenlegi gazdaságpolitika kudarcát, döntően ez a halogatás oka. 2008-ban a megállapodáshoz mindössze négy hétre volt szükség – emlékeztetett. Az államadósság csökkentése helyes célkitűzés, de eléréséhez hosszú távon 3-4 százalékos növekedési potenciál lenne szükséges – ez a szint jelenleg 2 százalék körüli.
A megoldás a kormány kezében van, amelytől a választópolgárok akár két választás között is kikényszeríthetik a változást. A legsürgetőbb teendők között a volt miniszterelnök az intézményi-jogszabályi rendszer korrekcióját, a tőkevonzó (vagy legalább tőkemegtartó) képességet erősítését, az államháztartásban pedig a 2 százalék körüli elsődleges többlet elérését említette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.