Kiemelte: az ellátás időtartamát három hónapra csökkentették úgy, hogy a kormány saját adatai szerint is 18 hónap az álláskeresés átlagos tartama, az állástalanok fele pedig egy évnél hosszabb ideje van ebben a helyzetben.
Az új Munka törvénykönyvéről szólva az érdekképviseleti vezető kijelentette: a munkajogi viszonyok "polgárijogiasítása" szakmaiatlan, megalázó, és rendkívüli mértékben növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
A szakszervezeti vezető köztudomású tényként említette, hogy a magyar gazdaság stagnál, miközben új munkahelyeket csak új beruházásokkal, a gazdaság fellendítésével lehet teremteni.
Borsik János igazságtalannak és aránytalannak nevezte az egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadót, mondván, az a munkavállalók amúgy is jobban kereső hatodának a helyzetén javít.
Kifogásolta, hogy az új Munka törvénykönyve regionális minimálbér bevezetését teszi lehetővé, miközben Nyugat-Európában százezrek tüntetnek országos bérminimumért.
Az érdekképviseleti vezető hangot adott azon álláspontjának is, hogy a törvénnyel kapcsolatos egyeztetés során a kormányzatnak "átmenetileg sikerült a szakszervezeteket megosztani", de "akkor is együtt kell dolgozni, ha kicsit fájó szívvel vonulunk is fel együtt május elsején".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.