Egyre nagyobb anarchiába csúszik Görögország

Egyre kevesebb pénz folyik be a görög államkasszába – derül ki helyi híradásokból. A trend azért aggasztó, mert az ország eközben rekordméretű adóssághegyet görget maga előtt, újabb és újabb nemzetközi hitelcsomagra kényszerül, így olyan nagy szakadék tátong a költségvetés bevételi és a kiadási oldala között, hogy annak áthidalása még hosszútávon is egyre lehetetlenebb feladatnak tűnik.

Ami a részleteket illeti, az államháztartási bevételek május első húsz napjában húsz százalékkal voltak kisebbek, mint egy évvel ezelőtt, ami sokkal rosszabb az előzetes várakozásoknál, írta a Financial Times a Ekathimerinire hivatkozva. A bevételek hivatalos előrejelzések szerint 1,35 milliárd euróval maradnak el a kitűzött céltól, így az idei költségvetési számokat is módosítani kell majd.

Ezen belül például 330 millió euró hiányzik a személyi-jövedelemadónál, 209 millió euró a tranzakciós adónál, 110 millió euró a fogyasztást terhelő adóknál, 230 millió euró bevételtől pedig azért esett el az állam, mert az athéni nemzetközi repülőtér szerződésének megújítását elhalasztották.

A problémákat tetézi, hogy nem csak a lakossági, hanem a céges adóbefizetések is egyre inkább elapadnak. Az idén január és április közötti időszakban például 800 millió euróval csökkentek az áfa-bevételek 2011 hasonló időszakához képest. Az adófizetési probléma valódi dimenzióját pedig jól jelzi, hogy az adóelkerülés miatt évente hivatalos becslések szerint összességében 40-45 milliárd euró bevételtől esik el a görög állam. Az államháztartás helyzetét tovább rontja, hogy a Süddeutsche Zeitung információi szerint a privatizációs folyamat is leállt.

Szakértők szerint az egyre negatívabb trend mögött egyrészt a növekvő politikai bizonytalanság áll: a korábban kormányzó politikai pártokba vetett bizalom teljesen erodálódott, a májusi görög választások patthelyzetet hoztak, így az államnak a gyakorlatban egyre kevesebb hatalma van állampolgárai felett. Ráadásul egyre növekszik az esélye annak, hogy az ország az eurózóna elhagyására kényszerül.

Másrészt a nemzetközi hitelcsomagok keretében végrehajtott bér- és nyugdíjcsökkentések miatt annyira esett az életszínvonal, hogy a görögöktől amúgy sem idegen adóelkerülés most valószínűleg valóban a túlélés egyik eszköze lett.

Az egyre drámaibb helyzet miatt a kormány azt fontolgatja, hogy rendkívüli ülést hív össze. A Guardian szerint ezen azt vitatják majd meg, hogyan lehet betömni a költségvetésen keletkezett hatalmas lyukat. A pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy a Görög Pénzügyi Stabilitási Alapot hívja majd segítségül, ami viszont az összeomlás szélén álló görög bankokat hozhatja még lehetetlenebb helyzetbe, hiszen az alap eredetileg elsősorban az ő feltőkésítésüket szolgálta.

Bár Görögország jelenleg részt vesz az EU-IMF hitelprogramjában, az ennek keretében befolyó pénzek jelentős része az állam hitelezőivel szemben fennálló tartozások törlesztését, tehát az államcsőd elkerülését szolgálja. Ezen összegek egy külön számlára kerülnek, amihez a görög kormánynak nincs hozzáférése.