BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elemző: Szükség van a forint jelentős erősödésre is

A várakozásokat meghaladóan, 5,7 százalékra ugrott az infláció áprilisban az előző havi 5,5 százalékról, egy hónap alatt 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A meglepetést elsősorban a dohányáruk és az egyéb cikkek árai okozták, kezdi elemzését Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

A maginfláció 5,1 százalékra emelkedett, ugyanakkor a drágulást nagymértékben az adóváltozások okozzák, mivel az adóváltozásokat kiszűrve az infláció 3,5 százalék lett volna. Egy hónap alatt az élelmiszerek 0,8 százalékkal, egy év alatt pedig 4,2 százalékkal növekedtek, ismerteti Suppan.

A ruházati cikkek 2,4 százalékos havi növekedése elmaradt a szezonálistól, így egy év alatt 2 százalékra csökkent a drágulás üteme az előző hónapban mért 3,6 százalékról. Az egyéb cikkek 1,4 százalékkal, ezen belül az üzemanyagok 3,4 százalékkal drágultak, egy év alatt pedig 9,1 százalékkal, ill. 18,3 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk egy hónap alatt 1,1 százalékkal, így egy év alatt 12,6 százalékra nőtt a drágulás mértéke.

A szolgáltatások 0,5 százalékkal drágultak egy hónap, ill. 4,2 százalékkal egy év alatt. A tartós fogyasztási cikkek árai egy év alatt 1,2 százalékkal csökkentek, így ebben az árucsoportban sem az áfa emelés, sem a forintgyengülés nem jelentkezett.

„A következő hónapokban 5,5-5,7 százalék körül alakulhat az infláció, májusban jelentősen estek az üzemanyagárak, ami kissé mérsékelheti az inflációt. A közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a forint erősödése, illetve a továbbra is igen gyenge belső kereslet” – vélekedett Suppan Gergely.

Ezek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet, vetítette előre.

„Bázishatások miatt (januári áfa-emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli” – írja Suppan. Hozzáteszi, így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció.

Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése. Ezért az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez, zárja elemzését Suppan Gergely.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.