Hollande: a franciák és a németek nem dönthetnek egyedül az unió sorsáról

A május 15-én hivatalba lépő új francia elnök továbbra is hisz a "francia-német motorban", de nem fogadja el, hogy Európa két vezető országa egyedül döntse el az unió sorsát. "Legalább annyira hiszek a francia-német motorban, mint amennyire vitatom a kétpólusú Európa gondolatát" - fogalmazott Hollande.

Hozzátette: "A francia-német motor kizárólagos volt. Az európai vezetők elhanyagoltak egyes országokat, mégpedig a leginkább sérülékenyeket, amelyeknek az a kellemetlen benyomása támadt, hogy diktálnak nekik".

Az új francia elnök azzal egyetért, hogy az európai építkezés Franciaország és Németország "kiegyensúlyozott és egymást tiszteletben tartó" viszonyán nyugszik. Emlékeztetett arra, hogy a Schmidt-Giscard, a Kohl-Mitterrand vagy a Schröder-Chirac párost sem akadályozták meg a közös munkában a politikai különbségek. Ugyanakkor az említett vezetők Hollande szerint az uniós folyamatok részének tekintették a kormányközi egyeztetéseket is, ami a "legjobb megoldás arra, hogy a partnereink ne érezzék úgy, hogy félre vannak állítva, vagy ami még rosszabb, hogy alárendelt szerep jut nekik".

Hollande leszögezte: Angela Merkel német kancellárt illetően nincs benne "semmi olyan sértettség, amely az elnökválasztási kampányhoz köthető". 

"Tökéletesen megértettem, hogy a kancellár Nicolas Sarkozyt támogatja azért a politikáért, amelyet közösen folytattak" - hangsúlyozta Hollande, s arra is felhívta a figyelmet, hogy Merkel sem tehet szemrehányást azért, mert őt pedig támogatták a német szociáldemokraták. 

A megválasztott francia államfő beiktatásának másnapján, május 16-án utazik Berlinbe, hogy a német kancellárral tárgyaljon. Merkel hétfőn tartott rendkívüli sajtóértekezletén megerősítette, hogy Francois Hollande-dal minél gyorsabban jó munkakapcsolatot kíván kialakítani. Ugyanakkor leszögezte, hogy határozottan elutasítja az európai pénzügyi stabilitási paktum újratárgyalását. A megválasztott francia elnök a kampány során többször is kijelentette: arra törekszik, hogy a paktumot tárgyalják újra, illetve egy gazdasági növekedést előirányzó passzussal egészítsék ki.

Ennek kapcsán a megválasztott államfő úgy vélte, hogy a németek nem tilthatnak meg egyszerre két dolgot is: az eurókötvények bevezetését (az infrastrukturális ipari beruházások finanszírozására) és az Európai Beruházási Bank (EKB) finanszírozási lehetőségeinek felszabadítását az adósságválság enyhítése érdekében. 

A gazdasági élénkítést elősegítő passzust illetően Hollande egy korábbi sajtótájékoztatóján négy javaslatról beszélt: az eurókötvények és az EKB új szerepe mellett a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről, valamint az európai strukturális alapok fel nem használt maradványainak mozgósításáról különböző projektekhez.

Hollande fontosnak tartja, hogy az európai népek visszanyerjék az Európába vetett bizalmat, mert különben "a populizmusok annyira megerősödnek, hogy akadályozzák az európai projektet". Ennek érdekében az új francia elnök az "Energia Európája" elnevezéssel az újrahasznosítható energiák terén és a nukleáris létesítmények biztonsági fejlesztéseiben olyan nagy európai beruházások beindítását javasolja, amelyek az unió elődjének tekintett Európai Szén- és Acélközösség vagy a későbbi Közös Agrárpolitika elindításához hasonlíthatók. 

Hollande május 15-én nevezi meg kormánya tagjait. Sajtóértesülések szerint az új kormányban a diplomáciát Laurent Fabius volt miniszterelnök vagy Pierre Moscovici korábbi Európa-ügyi miniszter fogja irányítani.