Tűrniük kell? - Az IMF növeli a nyomást Németországon

A német szövetségi kancellár számítása eddig bevált, az adósságválság belpolitikailag eddig nem vált a végzetévé, mint sok kollégájának. Most azonban nemzetközi szinten háttal a falnak áll vasszigorú takarékossági kurzusával, azzal a követelésével, hogy szilárdan ragaszkodni kell a kemény euróhoz. Most először a Nemzetközi Valutaalap is nyíltan követeli, hogy a németek az eddiginél vállaljanak nagyobb kötelezettséget a válság leküzdésében. Az egyik e héten közzétett országjelentés szerint ugyanis a valutaunió legnagyobb gazdaságának "kulcsszerepet kell vállalnia a válság által támasztott kihívások leküzdésében."

A Die Presse szerint az IMF ugyan méltatja a német gazdaságot, ám a sikerre való tekintettel a felelősséget is hangoztatja az egyensúlyhiány kijavításába. Az, hogy ez miként történjen, az IMF szakértői többé-kevésbé egyértelműen meghatározzák: egyrészt készséget kell mutatnia a nagyobb növekedés ösztönzésére, például az Európai Beruházási Bank pénzeszközeinek feltöltése formájában, másrészt nagyobb toleranciára van szükség az infláció terén. Az országjelentés kifejezetten értésre adja, hogy Németországnak átmenetileg magasabb inflációt kell lenyelnie.

A lap idézi a szakértőket, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy Németország aránytalanul profitált az euró bevezetéséből. Mint Martin Wolf, a Financial Times vezető gazdasági szakírója hangsúlyozza, a többi tagállamban tapasztalható hitelboomból adódó fellendülés, valamint a közös valuta együttesen óriásit dobott az exportvezérelt német gazdaságon. Wolff ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy a valutaunió első évtizedében Írország és a Földközi-tenger menti országok erősen növelték hitelfelvételeiket. A valutaunióba történt belépésükkel pedig ezen országok jelentős kamatcsökkentést éltek meg, olcsó pénzhez jutottak hozzá, amelyet természetesen Németországból származó importjavakra is  költötték, például autókra, gépekre vagy ipari berendezésekre.

Az egyensúlyhiány leküzdésének egyik eszköze - erre az IMF is utal - a német fizetések növelése. Németország ugyanis az exportboomot versenyképes munkaerőköltségek révén érte el. A szerény fizetések és az ily módon lehetővé vált növekedés természetesen az újraegyesítés óta elért legalacsonyabb munkanélküliséget (5,6 százalék) tette lehetővé az ország számára.

Az eluralkodó államadósság- és bankkrízis egyik nagy haszonélvezője a német ingatlanpiac volt, ahol az elmúlt évek a konstans árnövekedés jegyében teltek – írta korábbi elemzésében az FXPro. A süllyedő Dél-Európából átmentett pénzekkel teletömött északi pénzintézetek a német háztartási szektorba próbálták továbbhitelezni a többletet, melyek - a többnyire pozitív vagyonmérlegek miatt – nincsenek erre különösebben rászorulva. A rendkívül alacsony kamatok ugyanakkor fokozták a hitelkeresletet, és ehhez a gyarapodó foglalkoztatás és a reáljövedelmek tisztességes növekedése is hozzájárult.

"Németország Európa igáslova, és az is marad" – szögezte le  a közelmúltban Fred B . Irwin, az amerikai kereskedelmi kamarákat összefogó AmCham elnöke. "Ám ha a jövőbe tekintünk, ott egész sor olyan kockázatot is látunk, amelyek a Németországban működő amerikai vállalatok számára is relevánsak". A szervezet által megkérdezett amerikai cégek bizonytalansági tényezőnek látják, ahogy Németország az euró- és a pénzügyi válságot kezeli. Problematikusnak tartják továbbá a szakemberhiányt is, valamint a túlméretezett bürokráciát. S noha Németország még mindig vonzó telephelynek számít, az országnak egyre keményebben kell megküzdenie az amerikai befektetők kegyéért.

"A munkamegosztás eltolódóban van a világon: Már ma Németország versenytársainak lehet tekinteni az olyan régiókat, mint Kína vagy India, amikor amerikai vállalatok befektetéseiről van szó" – hangoztatta Fred B. Irwin, aki azt jósolja, hogy az értékesítési piacok eltolódásával a német gyártóhelyek, kutatási tevékenységek és értékesítési szervezetek jelentősége is eltolódik.

Soros Németországot hibáztatja

"A Németország által előrelendített fiskális paktum deflációs adósságcsapdába hajtja Európát" - véli Soros György. Az amerikai milliárdos szerinte az euróüvezetnek csak akkor van jövője, ha néhány ponton változtatnának a már jóváhagyott EU-s fiskális paktumon. Erre vonatkozólag az új francia elnök is nyomást fejt ki Berlinre, de Merkel kormánya eddig ellenállt. Soros úgy véli, a fő probléma, hogy Németország, mint hitelező szabja meg a közös valuta megmentésének a feltételeit, az euróvezet déli tagországai számára pedig ezek már nem viselhetők el többé.

Az euróövezet keresletének csökkenését bőségesen ellensúlyozta az észak-amerikai és ázsiai kereslet növekedése. Az Európai Unión kívüli térségekbe irányuló export márciusban éves szinten 6,1 százalékkal szökött fel, míg az eurózóna tagállamaiba 3,6 százalékkal csökkent a kivitel. -->