Az EU-csúcson is nyertek az olaszok - milliárdokat kapnak a bankok

Németország nyilvánvalóvá tette álláspontját arról, hogy nagyobb ellenőrzés és/vagy politikai unió nélkül semmilyen formában nem járul hozzá az adósság közösségi összevonásához. François Hollande francia elnök egyértelműen értésünkre adta, hogy Franciaország nem egykönnyen fog lemondani szuverén mivoltáról (ami pedig a nagyobb fiskális egység és a szorosabb ellenőrzés miatt szükségessé válhat) - írja elemzésében a Saxo Bank.

Talán a két állam veleszületett különbségeit volt hivatva leplezni az a barátságos egység, amelyet sikerült Merkel és Hollande szerda esti találkozójához „összeeszkábálni”, de a német kancellár aznapi parlamenti megnyilvánulásaival világossá tette, hogy hosszú utat kell még megtenni addig, amíg Németország az övezet többi tagja számára kinyitja csekkfüzetét.

Üdvözölte az uniós csúcson elért egyezséget Dublin. Az ír kormányfő helyettese, Eamon Gilmore annak fényében különösen lelkes volt egy reggeli rádióinterjúban, hogy úgy látja, a bankok közvetlen támogatásáról szóló kompromisszum visszamenőleges hatályú. Vagyis - legalábbis az értelmezése szerint - ők is újratárgyalhatják az ír bankok kisegítésére a dublini kormány részére 2010 végén nyújtott hitelmegállapodást. Sőt, Gilmore egyenesen azt közölte, az újratárgyalásnak hála az ír adófizetők végre búcsút inthetnek az IMF-EU hitelprogram feltételeit felügyelő trojkának.

2012. június 28.

Nem túl eredeti futballhasonlattal mini Európa-bajnokságot játszottak le mára virradóra Brüsszelben az EU tagországok vezetői. Ezt együtt nyerték meg az amúgy vasárnap egymás ellen Eb-döntőt játszó spanyolok és olaszok.

Mindez persze véletlen, tény azonban, hogy – ahogy a fociban is – Dél-Európa az újabb, megint csak válságcsúcsnak tekinthető találkozón főszerepet kapott. Ezúttal úgy, hogy Madrid és Róma csak úgy volt hajlandó rábólintani a növekedési paktumra, ha garanciát kapnak arra: az euróövezeti mentőalap nem csak országok, de közvetlenül bankok kisegítésére is fordítható lesz a jövőben. Mindez Madrid kapcsán került előtérbe az utóbbi hetekben: a Mariano Rajoy vezette kormány azt szerette volna elérni, hogy a rogyadozó bankrendszerének juttatott uniós pénzek ne növeljék az államadósságot, mivel az a rekordnagyságú kötvényhozamok mellett az csődközelbe taszíthatja az államot is.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a pénteken hajnalban tartott sajtóértekezletén üdvözölte a megoldást, mondván ezzel sikerült feloldani a bankrendszerek és az államháztartások közötti ördögi kört. Ennek érdekében az euróövezeti országok jóváhagytak egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat – részletezte a belga politikus.

Az is bizonyossá vált, hogy egyelőre fenntartják az ideiglenes mentőalapot: a 2010 májusában, eredetileg a görögök kisegítésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) és a napokban induló, állandó keret, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) legalább egy évig párhuzamosan működik majd. Vagyis az ESM 2014-re 500 milliárdra duzzadó keretéhez az alap feltöltéséig hozzászámítják az EFSF 440 milliárdos keretéből megmaradt több mint 200 milliárdot, illetve a görögöknek szánt, ám más forrásból előteremtett 102 milliárdot is.
Az alku a már megszokott, maratoni hosszúságú vita után hozott eredményt, jóllehet este 11 óra körül már azt jelentették be, a huszonhetek megállapodtak a növekedési intézkedéscsomagról, amely 120 milliárd eurót mozgósítana az EU másik fő problémájának megoldására: a recesszióból való kilábalásra.

Az, hogy végül is erre is rábólintottak és a korábbi makacs német tiltakozás ellenére a közvetlen bankmentést is elfogadták, elsősorban az új francia elnök, François Hollande érdeme. A BBC tudósítója szerint ugyanis az államfő, aki édesgyermekének tekintheti a paktumot, az éjszakai vitában a spanyolok és az olaszok mögé állt.

Az esti varsói futballmeccsel ellentétben a németek sem távoztak vesztesként. Angela Merkel ugyanis elérte, hogy az euróövezet országai az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel. Ez teremthet garanciát arra is, hogy a kisegített bankok jól használják fel az immár kormánykontroll nélkül nekik juttatott közösségi forrásokat.

Az elmúlt napok híreivel szemben a huszonhetek a brüsszeli csúcson nem döntöttek az Európai Egyesült Államoknak tekintett szorosabb integráció kialakításáról. Előrelépés azonban történt: az előzetes hírek szerint az unió vezetői (Herman Van Rompuy mellett José Manuel Barroso bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup vezetője és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke) ma kaphatnak mandátumot arra, hogy kidolgozzák egy valódi gazdasági unió felé vezető út menetrendjét.