BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Krugman: a döntéshozók súlyos szenvedéseknek teszik ki az országokat

Négy évvel a pénzügyi válság kezdete óta a világ vezető ipari gazdaságainak teljesítménye változatlanul "mélységesen nyomott", az összkép túlságosan is hasonlít az 1930-as évekre, és ennek oka az, hogy a döntéshozók most is az akkori, "alapvetően elhibázottnak bizonyult" módszereket alkalmazzák a válság okainak feltárására és a válaszlépések kidolgozására - írta a csütörtöki Financial Timesban két nemzetközi hírű szakértő.

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász és Richard Layard, a patinás London School of Economics közgazdaságtudományi egyetem professzora szerint sok döntéshozó ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy a válságot a felelőtlen állami hitelfelvételek okozták. 

A szerzők szerint azonban - nagyon kevés kivétellel, ezek közé tartozik Görögország - ez tévedés: a válság feltételeit valójában a magánszektor - köztük a bankok - eltúlzott hitelfelvételei és hitelkihelyezései teremtették meg. Ennek a buboréknak a kipukkadása a kibocsátás és így az adóbevételek meredek eséséhez vezetett. Ebből eredően a mai államháztartási hiányok a válság következményei, nem pedig az előidézői - fejtegeti a londoni gazdasági napilapban a két közgazdász.

Krugman és Layard szerint az ingatlanbuborékok kipukkadása után az Atlanti-óceán mindkét partján a magánszektor meredek kiadáscsökkentésekkel próbálta felhalmozódott adósságait leépíteni, ami egyéni szinten racionális lépés volt, kollektív szinten azonban a magánszektor "saját magára mért vereséget, mivel egyvalakinek a költekezése másvalakinek a bevétele". Ennek az eredménye lett a gazdasági depresszió, amely felduzzasztotta az államadósságokat.

Olyan időszakokban azonban, amikor a magánszektor kollektív módon igyekszik visszafogni költekezését, az államnak stabilizáló erőként kell fellépnie, és nem szabad még tovább rontania a helyzetet az állami kiadások jelentős visszafogásával vagy a "hétköznapi emberek" adóterheinek jelentős emelésével - írta Krugman és Layard.

A két neves közgazdász szerint a nagy hiba az, hogy az állami szektorok a magánszektorokkal "tandemben" akarják csökkenteni adósságállományukat. A költségvetési politikák, ahelyett, hogy stabilizáló tényezőként hatottak volna, csak tovább fokozták a magánszektor kiadáscsökkentésének a gazdasági aktivitásra gyakorolt negatív hatását.

Krugman és Layard szerint az eddigi tapasztalatok alapján nincs mértékadó példa arra, hogy a költségvetési kiadáscsökkentések bárhol a gazdasági aktivitás élénküléséhez vezettek volna.

A szerzők szerint, természetesen, kell lenniük középtávú államadósság-csökkentési terveknek, ám ha az adósságleépítési programok túlzottan koncentrált módon zajlanak, akkor a folyamat saját maga kudarcát okozza a gazdasági fellendülés megakadályozásával.

A legfontosabb feladat a munkanélküliség csökkentése, "még mielőtt járványos méreteket ölt", és még nehezebbé teszi a jövőbeni deficitcsökkentést.

Elhibázott elképzeléseivel sok nyugati gazdaságpolitikai döntéshozó "súlyos szenvedéseknek teszi ki" országa lakosságát - írta Krugman és Layard, "tragédiának" nevezve, hogy a recesszió kezelésére most is olyan módszerek merülnek fel, amelyeket az 1930-as évek katasztrófái után szinten minden közgazdász már elvetett.

A szerzők "a közgazdasági józan ész melletti kiáltványnak" minősítik írásukat, és felszólítanak minden közgazdászt, aki érvelésükkel egyetért, hogy ezt internetes fórumokon jelezze, és nyilvánosan érveljen a jelenleginél megfelelőbb döntéshozói hozzáállás érdekében, mert "az egész világ megszenvedi, ha hallgatnak azok, akik tudják valamiről, hogy rossz".

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.