MNB: A fogyasztást visszafogja a reáljövedelem csökkenése

A jelentés szerint az inflációs folyamatokat a reálgazdaság oldaláról jelentkező alacsony inflációs nyomás és az indirekt adók árszintemelő hatása határozza meg. Idén a visszafogott alapfolyamatok mellett az év eleji áfa- és jövedékiadó-emelések tartják cél fölött az inflációt, jövőre pedig a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései emelik az árindexet. Az előrejelzési horizonton ezt ellensúlyozza a szűkülő belső kereslet és a tartósan laza munkaerőpiac dezinflációs hatása, melynek következtében — az áfa- és jövedékiadó-emelések hatásának kifutása után — az infláció a cél közelébe mérséklődhet.

A jegybank elemzése alapján márciushoz képest romlottak a növekedési kilátások. A válság előtti években felhalmozott jelentős adósságok leépítése tartósan mérsékli mind a magánszféra, mind az államháztartás belföldi keresletét. Ugyanakkor az előrejelzés szerint az exportszektor is kevésbé lesz képes támogatni a növekedést. Az eurozóna elhúzódó szuverén adósságválsága, illetve az ezzel összefüggő fiskális megszorítások kedvezőtlenül hatnak az európai konjunktúra várható alakulására.

A belső keresletet a magas munkanélküliség, a csökkenő reáljövedelmek és a szigorú hitelfeltételek mellett a kormányzati hiánycsökkentő lépések is visszafogják. A prognózis rámutat, hogy a hazai gazdaság teljesítményének csökkenése részben tartós gyengeségeket tükröz. A kereslet évek óra tartó gyengélkedése, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a hitelszűke a kapacitások fokozatos leépülésével járhat együtt. Mindez a gazdaság hosszú távú növekedési képességére is kedvezőtlenül hat.

A gyenge reálgazdasági teljesítménnyel összhangban a jegybanki prognózis laza munkaerőpiaci viszonyokat és visszafogott ütemű béremelkedést vetít előre. Az előrejelzésben a munkakínálatot növelő kormányzati lépések a gyenge konjunkturális környezetben visszafogott munkakeresettel párosulnak, így a munkanélküliségi ráta némileg tovább emelkedhet. Ennek következtében — a minimálbér-emelés hatásának kifutásával — a bérdinamika igen mérsékelten alakulhat az elkövetkezendő negyedévekben.

A költségvetés oldaláról jelentős keresletszűkítő hatással számolnak a jegybank szakértői. Kisebb mértékben ugyan, de a Széll Kálmán Terv 2.0 bevételnövelő intézkedései 2013-ban is a további fiskális szigorítás irányába mutatnak. Az előrejelzés szerint a költségvetési hiány mind idén, mind jövőre a 3 százalékos küszöbérték alatt maradhat.

A GDP arányos államháztartási hiány 3,6 százalék lesz, amennyiben azonban a kormány a betervezett szabad tartalékokat zárolja (ez GDP arányosan 0,9 százalék), akkor a hiány 2,7 százalékra csökken. Kamatcsökkentésre a kockázati prémium érdemi és tartós csökkenésével és az infláció - az alappályában előre jelzett - lassulásával nyílik lehetőség - áll a csütörtökön publikált jelentésben. "Az MNB stábja által készített jelentése rövidtávon a jelenlegi 290 forint körüli euró árfolyammal számol, ám a kockázati prémium csökkenése további forinterősödést hozhat.

A kockázati megítélés javulását érdemben segítheti egy  sikeres őszi IMF megállapodás" - mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője.  Az MNB új inflációs előrejelzése az idei átlagos inflációt a korábbi 5,6 százalékról 5,3 százalékra csökkentette, a jövő évit a korábbi 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte, de a jövő év végére az infláció a cél által kijelölt 3 százalékra csökken. A jegybank GDP prognózisa jelentősen módosult: márciusban még 0,1 százalékos növekedést jelzett 2012-re, az új jelentésben ez 0,8 százalékos visszaesésre  változott. Jövőre a korábbi 1,5 százalék helyett 0,8 százalékos GDP növekedést vár az MNB.