A korábban meghozott kormányzati intézkedések és a Széll Kálmán-terv aktivitás bővítését célzó intézkedései a munkakínálat további növekedését eredményezik. A munkaerő iránti kereslet azonban a gyenge konjunkturális kilátások következtében huzamosabb ideig a jelenlegi alacsony szinten maradhat. Mivel a minimálbér- és elvárt béremelés okozta munkaköltség-növekedést rövid távon a kormányzat kompenzálja, a közvetlen elbocsátások kevésbé valószínűek – vélik az MNB elemzői.
A gyenge konjunkturális környezetben azonban az adminisztratív bérintézkedések hosszabb távon negatívan hatnak a munkakereslet bővülésére, különösen az alacsonyabb termelékenységű munkavállalók esetében. Ezen túl a Széll Kálmán-terv vállalati költségeket növelő intézkedéseihez a vállalatok létszámkeresletük visszafogásán keresztül is alkalmazkodnak a szakértők szerint.
Mindennek hatására a versenyszférában foglalkoztatottak száma az idei évben csökken, és 2013-ban is csak stagnál. A versenyszféra gyenge munkaerő-kereslete mellett a bővülő munkakínálatot a bővülő közmunkaprogramok segítenek felszívni. Összességében a munkanélküliség tartósan magas maradhat, miközben a hosszú távú munkanélküliek száma várhatóan tovább növekszik. Ezzel összhangban a laza munkapiaci feltételek fennmaradására számítunk – írják az MNB elemzői.
Az idei évben a kötelező minimálbéremelés tartja magasan a bérindexet. A béremelések az év elejére koncentrálódnak, az év második felében a kedvezőtlen konjunktúra a rövid távú bérdinamikát is mérsékli. 2013-tól a laza munkapiaci feltételek és a gyenge növekedési környezet bérleszorító hatása érvényesül, így visszafogott bérdinamikára számítanak a szakértők.
A visszafogott bérezés és az fokozatosan javuló termelékenység eredőjeként a versenyszféra jövedelmezősége az előrejelzési horizonton mérsékelten javulna. A kormányzati intézkedések hatására emelkedő termelési költségek azonban a jövedelmezőségi helyzet romlását okozzák 2013-ban. A profitcsökkenés a gyenge belső kereslet által érzékenyebben érintett piaci szolgáltatások körében lehet erősebb, amit erősít, hogy a bevezetendő új adók (tranzakciós, telekommunikációs) elsősorban a szolgáltató ágazatokat érintik. A viszonylag kedvezőbb helyzetben lévő feldolgozóiparban erősebb lehet a termelékenységbővülés, így a jövedelmezőség az MNB szerint csak mérsékelten esik vissza.
A jegybank elemzése szerint idén 3,2 százalékkal esik vissza a lakosság reáljövedelme, és jövőre sem növekszik majd a pénzünk vásárlóértéke. 2014-ben 0,9 százalékkal mérséklődik a reáljövedelem.
Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően a válság óta a munkapiaci aktivitás növekedését figyelhetjük meg – írják a jegybank közgazdászai. A munkakínálat élénkülése azonban nem párosult a foglalkoztatás hasonló ütemű emelkedésével. A munkanélküliségi ráta az elmúlt években tartósan magas szinten ragadt. A magas munkanélküliség növeli a tartós munkanélkülivé válás esélyét, ami végeredményben az aktív munkakereséshez szükséges képzettség elavulásával, erodálódásával járhat – állapítják meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.