Kockázatos lehet az áfaelőirányzat megemelése

Az előirányzat emelését Matolcsy György szerint részben az EU Önerő Alap 50 milliárd forintos kiegészítése indokolja, aminek eredményeképpen a korábban tervezetthez képest 3–400 milliárd forinttal nő az uniós támogatás, és ennek reálgazdasági hatásából áfa-többletbevétel is keletkezik. A „reálgazdasági hatás” emlegetése alapján nem kizárt, hogy – bár hivatalosan nem volt erről szóló konkrét nyilatkozat, csak következtetni lehet erre a tárcavezető mondataiból – az NGM üveggömbje 2012-re immár a „hivatalos” prognózisban szereplő 0,1 százalékos GDP-növekedésnél is erőteljesebb bővülést mutat.

Ezt az optimizmust azonban gyakorlatilag senki sem osztja: a piaci elemzők jelentős része 1 százalékos vagy nagyobb visszaesésre számít, és az MNB júniusi inflációs jelentésében is mínusz 0,8 százalék szerepel. Igaz, hogy nem csak a jelen szépül, a nemzetgazdasági miniszter elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján a jövőre vonatkozóan is egyre derűsebb a kép: a miniszter szerint 2013-ban akár 2 százalékot meghaladó GDP-növekedés is lehet, és a bruttó nemzeti össztermék a következő 15–20 évben megduplázódhat.

Az áfabevételeket tápláló másik „forrás” az, hogy a visszautalási határidő, ameddig az államnak fizetnie kell, bizonyos esetekben 45 napról 75 napra nőtt. Az NGM korábban arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a határidő meghosszabbítása egyszeri hatásként 100–120 milliárd forinttal javítja idén a pénzügyi egyenleget, de az ESA szerinti egyenlegben nem okoz változást. A szóban forgó bevételnövekedés hatása eredményszemléletben kisebb – mutatott rá a Költségvetési Tanács is, amelynek véleménye szerint a módosítás fokozottan kockázatos.
Eközben a KSH közzétette a kormányzati szektorra vonatkozó adatokat. Eszerint a első negyedévben a kormányzati szektor hiánya 282 milliárd forint volt, ami a GDP 4,0 százaléka.

Egy évvel korábban a mérleg jelentős, 32,6 százalékos GDP-arányos többletet mutatott, ez azonban a 2686,7 milliárd forint értékű magán-nyugdíjpénztári vagyon átutalásával magyarázható, ami nélkül 437 milliárd forint lett volna a hiány. Ezt leszámítva az ideinél kisebb első negyedéves deficit az elmúlt 10 évben egyetlen alkalommal, 2008-ban volt. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a módosítás az ESA szerinti hiánycél szempontjából fokozottan kockázatos.

Az államadósság az első negyedév végén a GDP 79,0 százalékával egyezett meg (22 399 milliárd forint volt) – jelentette szintén tegnap az MNB. Az adósságot az első negyedévben 300 milliárd forinttal növelte a nettó adósságfeltétel, és 594 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése.