LMP: Senkinek a vagyona nem lesz biztonságban

A politikus úgy fogalmazott, hogy a módosítási tetvezet – a napvilágra került változata alapján - brutálisan kitágítja majd azoknak az eseteknek a körét, ahol nem kell vizsgálni, hogy a kisajátítással elért közösségi haszon és a tulajdonelvonással okozott kár milyen arányban áll egymással.

Az ellenzéki politikus szerint a kiemelt beruházások esetében a tervezet automatikusan feltételezi, hogy a beruházás haszna minden, a tulajdonelvonással járó kárt felülír. Schiffer András ezt úgy értelmezte, hogy ezután senkinek a vagyona nem lehet biztonságban, mert a kiemelt beruházások során a kormány mérlegelés nélkül kisajátításra ítélheti bárki ingatlanjait.

Szavai szerint a 98 százalékos különadó megalkotása, a korengedményes és rokkantnyugdíjak elvétele valamint a magán-nyugdíjpénztári „einstand” végrehajtása után a kormány most kiteljesíti azt a politikát, amelyik alapvetően rendíti meg az emberek biztonságérzetét. Aki ebben az országban vállalkozni vagy befektetni akar, az nem láthat maga körül kiszámítható környezetet - mondta.

A tervezet üzenetének nevezte azt is, hogy a jogalkotás teljes egészében a „Fidesz-körüli oligarchák akarata szerint zajlik”. Véleménye szerint ezt bizonyítja, hogy az építési és településfejlesztési törvény folyamatban lévő módosítása valamint a kisajátítási törvénymódosítás tervezete is ugyanazt a célt szolgálja: „tisztára seperni az utat a Fidesz-közeli oligarchák és a kedvezményezett multinacionális cégek előtt”.

A kisajátítási törvény nemrég benyújtott tervezete szerint az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében változtatnának a fő szabályokon. Így például a lakások kisajátításakor is a pénzbeli kártalanítás lesz a főszabály a cserelakás biztosítása helyett. A módosítás indoklása ezt úgy magyarázza, a kisajátítások idejét nagyon elhúzta az a gyakorlat, hogy a felajánlott cserelakásokat rendre visszautasították az érintettek. A módosítás tervezett hatályba lépésétől, jövő év július 1-jétől elég lesz felajánlani a cserelakást, és ha a szakértő szerint az megfelelő, de a tulajdonos nem fogadja el, automatikusan pénzt kap a kisajátított.

Az indoklás idézi az Alkotmánybíróság 2005-ös határozatát: a kisajátítás csak akkor lehetséges, ha a közérdekű cél másként nem valósítható meg, ugyanis az állam ilyenkor közhatalmi eszközzel vonja el másnak a tulajdonát, ami csak törvényi garanciák mellett történhet. A tervezet megszüntetné azt az előírást, hogy a kisajátításnál a közösségi előnynek nagyobbnak kell lennie a tulajdon elvonásával okozott kárnál, ha az abban felsorolt okok miatt történik a kisajátítás.

A Schiffer András által is említett kivételi listában szerepel a kiemelt beruházás, melyet törvény vagy kormányrendelet nyilvánít ilyenné, illetve az autópálya- és vasútépítés. A tervezet felveszi a kisajátítási célok közé a Natura 2000 területeket is. Aki itt nem megfelelően műveli a földjét, attól az kisajátítható.

Rendezi a tervezet a kisajátított ingatlanon lévő jelzálog sorsát is. Az új szabály szerint a jelzálogjogosultnak és az ingatlan tulajdonosának kell megállapodnia a jelzálog sorsáról, így az átvihető az új lakásra is.