Megszólalt az IMF a hiteltárgyalásokról

A Nemzetközi Valutalap hamarosan elkészíti jelentését – mondta el David Hawley, az IMF magyarországi látogatásával kapcsolatban. A tisztségviselő szerint konstruktívak voltak a tárágyalások.

David Hawley, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese Washingtonban azt is elárulta, hogy az IMF jelentést készít a magyarországi látogatásról. Hozzátette, hogy az egyeztetések folytatódni fognak.

Az IMF későbbi közleménye szerint rövid távon kulcsfontosságú kihívás a magyar makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása, és ezzel egyidőben egy robusztusabb növekedés alapjainak megteremtése, ami az életszínvonal javulásának szükséges feltétele.

A gazdaságpolitikának ezért arra kell törekednie, hogy fenntartható módon haladjon előre a szükséges költségvetési konszolidációval, állítsa helyre a pénzügyi szektor szilárdságát, hozzon létre üzletbarátabb környezetet és támogassa a strukturális reformok végrehajtását, építve az első Széll Kálmán Terv céljaira - véli az IMF Magyarországon járt küldöttsége.

A magyar gazdaság továbbra is számos, a magas állam- és külső adóssággal, a banki mérlegekben lévő feszültségekkel, a gyenge bizalommal és a magas kockázati prémiummal kapcsolatos, egymáshoz szorosan kötődő kihívással néz szembe. A nehéz külső és belső környezetben a reál-GDP várhatóan visszaesik 2012-ben, és csak mérsékelten növekszik 2013-ban - olvasható a valutaalap közleményében, amiról az MTI számolt be.

Kiszivárgott: Ezek az IMF-tárgyalások kritikus pontjai

Az Európai Bizottság úgy látja, a magyar állam jövőre sokkal nagyobb költségvetési hiányt hoz majd össze, mint azt a kormány most tervezi. Az IMF-es delegáció csendes profizmussal kérdezte végig a magyar gazdaság fontos szereplőit, a nagy képet akarták összerakni a gazdaságról – írja az [origo].

"Volt egy kellemes vacsora Varga Mihállyal és egy kellemetlen találkozó Orbán Viktorral" – mondta az [origo]-nak az IMF és az Európai Bizottság delegációjával megbeszélést folytató névtelenséget kérő, közgazdászként dolgozó forrása. A lap három, neve elhallgatását kérő, az IMF-fel az elmúlt napokban egyeztető forrástól szerzett információkat arról, hogyan zárult a tárgyalások első szakasza.

Egy, a megbeszéléseken szintén részt vevő másik forrás azt mondta az [origo]-nak, hogy az IMF és az Európai Bizottság közül - ahogyan várható volt - az utóbbi a keményebb fél. Ő is megerősítette, hogy mindkét szervezet most alapvetően információkat gyűjtött be a magyar gazdaságról, a pénzügyi rendszer állapotáról, a költségvetés helyzetéről és az egyes részterületekről (BKV, MÁV, uniós források felhasználása). Ezért inkább kérdeztek, adatot gyűjtöttek a nemzetközi szervezetek delegációi, mintsem határozott, kikristályosodott álláspontjukkal hozakodtak elő - érzékeltette a helyzetet forrásunk.

Egy-egy utalásból, véleményfoszlányból azonban ki lehetett olvasni dolgokat, amelyek a bizottság és az IMF hozzáállásához vittek közelebb - jelezte mindhárom forrásuk. Több olyan ügy is van, ahol mély szakadék húzódik a magyar oldal és a másik fél álláspontja között.

A jegybankra is kivetett tranzakciós adót a bizottság egyáltalán nem fogadja el, az EKB véleményére támaszkodva uniós jogot sértőnek ítéli, ezért egyetlen fillér költségvetési bevétellel sem számol ebből az adónemből. Az EKB szerint a jegybankadó megvalósítaná az EU-ban tiltott monetáris finanszírozást, Brüsszel pedig azért akarja kiirtani, mert precedenst teremthetne. Pedig az MNB adójából évi 100-120 milliárd forint bevételt vár a kormány – írja az [origo].

A jegybank megadóztatása miatt egyértelműen az EU a dühösebb fél, hiszen az euróövezet központi bankjával már a jegybanktörvény módosításai miatt is több ízben összeakasztotta a bajszát a kormány. "Az EKB és az EU vezetői jogosan érezhetik, hogy a kormány rendszeresen és tudatosan hergeli őket" - fogalmazott közgazdász forrása a lapnak.

A bizottság és az IMF emberei rossz néven vették azt is, ahogy a kormány a 2013-as költségvetésről döntött. A költségvetési szavazás során fiktív bevételekkel ellensúlyozták a kiadásnövelést, valamint beépítették azt a 300 milliárdosra taksált munkahelyvédelmi akciótervet, amelynek a nemzetközi szervezetek szerint nincs meg a fedezete a jövő évi költségvetésben. Pedig a célokkal, a nehéz helyzetű társadalmi csoportok munkában tartásával, munkához segítésével egyetértenek. A makrogazdasági környezetet is érdemben rosszabbnak gondolják a nemzetközi szervek, mint a kormány - derült ki az IMF-fel egyeztetők beszámolójából.

Ebből a három összetevőből pedig az következik, hogy a bizottság elszálló költségvetési hiányt lát jövőre. A lap információi szerint közel kétszer akkora deficitet vár, mint a kormány által ígért 2,2 százalékos GDP-arányos hiány. A különbség körülbelül 600 milliárd forint.

Megszólalt a főtárgyaló is

Ősz végére állapodhat meg Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval; a vitatott témák között szerepel a jövő évi makropálya megalapozottsága, a közszféra aránya a foglalkoztatásban és a tranzakciós illeték kiterjesztése a jegybankra - közölte Varga Mihály, a tárgyalásokat vezető miniszter csütörtökön az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. 

Az IMF/EU pénzügyi csomagról július 17-én kezdődött és most lezárult első egyeztetési kört a magyar főtárgyaló a tervezettnek megfelelőnek nevezte, és azt mondta, hogy mindkét fél hasznos helyzetértékelésen van túl. Varga Mihály közölte, hogy egyetértés van a tárgyalófelek között például abban, hogy meg kell erősíteni a jövő évi makropálya és költségvetés megalapozottságát, az ehhez felhasználható eszközök megítélésében azonban véleménykülönbség mutatkozik.

A miniszter a nézetkülönbségek között említette, hogy az IMF/EU-delegáció szerint a foglalkoztatásban magas a költségvetési szféra aránya. Erre Varga Mihály szerint az a helyes válasz, hogy a versenyszférában dolgozók létszámának növelését kell támogatni, s akkor az arányok is javulnak. A költségvetési szféra további létszámcsökkentése ugyanis nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is.

A pénzügyi szférát terhelő tranzakciós adóval kapcsolatban Varga Mihály megismételte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi álláspontját, miszerint a felhalmozott adósság felszámolásából a pénzügyi szférának is ki kell vennie a maga részét.

Orbán monetáris finanszírozást szeretne látni

Orbán Viktor tegnap nyilatkozatot adott a tárgyalásokról, aminek egyik mondatába nem nehéz belehallani, hogy monetáris finanszírozást szeretne látni – vélekednek a Raiffeisen Bank közgazdászai. A miniszterelnök megfogalmazása szerint elvárható a nemzeti banktól, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat.

Orbán Viktor tegnap azt mondta, a kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank fenntartásait a jegybankra is kivetett tranzakciós illetékkel kapcsolatban. Nyomatékosította ugyanakkor: a pénzügyi szektornak - ideértve a nemzeti bankot is - képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat.

A közgazdászok ugyanakkor azt írják, hogy az Európai Uniós szabályok szerint ez „természetesen nem várható el”, mi több, ennek szabályellenességére hivatkoznak az Európai Központi Banknál, amikor nem vásárolják zsákszámra a periféria kötvényeit.

A Raiffeisen elemzői szerint az „üzenet egyértelmű”, vagyis gyors megegyezésre nem érdemes számítani, hiszen hatalmas szakadék van a két fél között. Hozzáteszik, a piac még mindig októberre várja az aláírást, ami „továbbra is túlontúl optimistának tűnik”.