Nőhetnek az autósok költségei

Az idősebb személygépkocsik és kisteherautók, valamint motorok sűrűbb műszaki vizsgáztatását javasolja az Európai Bizottság múlt héten beterjesztetett tervezete. A jelenlegi – hazánkban is érvényes –uniós minimumelőírás a 3,5 tonnánál kisebb súlyú gépkocsik, illetve a motorok esetében azt írtja elő, hogy a kötelező műszaki vizsgálatoknak 4+2+2-es szabály szerint kell megtörténniük. Ez azt jelenti, hogy az első műszakit a jármű 4 éves korában kell elvégezni, majd azután kétévente kell vizsgára menni.

A közlekedésbiztonság fokozása érdekében a brüsszeli testület a 4+2+2-es előírást 4+2+1-esre változtatná, vagyis a járművek hét éves korától már csak évente adnák ki a műszaki engedélyt. Ez azt jelentené, hogy a hét évnél idősebb járművek tulajdonosainak duplázódnának a műszaki vizsgáztatás költségei, miután a korábbi két év helyett már évente kellene vizsgára vinni az autókat, illetve motorokat.

A brüsszeli javaslat emellett a hazánkban jelenleg nem vizsgaköteles 50 köbcentinél kisebb segédmotorok, vagyis a robogók esetében is előírná a rendszeres, 4+2+1-es szabály alapján a műszaki vizsgáztatást. Becsült adatok szerint hazánkban jelenleg 300-600 ezerre tehető a robogók száma, így a brüsszeli javaslatok elfogadásával erre a körre is kiterjedne a vizsgáztatási kötelezettség. Pár éve Magyarországon is volt szándék arra, hogy robogókra is kiterjesszék a kötelező műszakiztatást, azonban az ötlet végül elhalt.

A bizottság uniós szinten előírná azt is, hogy azok az autók, amelyek a négyéves vizsga idején már 160 ezer kilométert futottak – ezek közé a 3,5 tonnánál kisebb tömegű járművek közül főként a céges felhasználású kisteherautók tartoznak – csak egy évre kapjanak műszakit. Ezen gépkocsik esetében négyéves kortól kezdve évente kellene vizsgáztatni, mint ahogyan a taxik, mentők esetében ez már az első évtől kezdve így van már most is az uniós előírás szerint.

Közlekedésbiztonsági szakértők lapunknak elmondták: szakmai szempontból teljesen indokolható, hogy a közlekedésbiztonság fokozása érdekében gyakrabban ellenőrizzék kötelező módon az idősebb, illetve a sokat futott járműveket. A brüsszeli javaslatok az autósok és motorosok számára a terhek növekedését vonná maga után, míg a hazai költségvetésnek jelentős többletbevételt hoznának. A járművek vizsgadíjának mintegy 60-70 százaléka ugyanis a kincstárba folyik, a maradék 40-30 százalék pedig a vizsgaállomásokon marad, amelyek 85 százalékát megbízott szerződéses partnerek működtetik, míg a többi 15 százalék állami vizsgaállomás.

A jövő évi költségvetés tervezetében közel 29 milliárd forint működési bevétel van betervezve a vizsgákat kezelő Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) esetében. Az NKH bevételeinek 70-80 százaléka pedig a műszaki vizsgák díjaiból származik, vagyis évente mintegy 20-23 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek a vizsgadíjakból. Ez a bevétel a brüsszeli javaslatok elfogadásával számításaink szerint további 15-17 milliárddal nőhet. Magyarországon ugyanis jelenleg 2,5-2,8 millió, 11-12 éves átlagéletkorú a 3,5 millió tonnánál kisebb súlyú jármű fut az utakon, amelyek 60-70 százaléka 7 évnél idősebb, vagyis évente legalább mintegy 1,5 millió jármű pluszvizsgáztatását eredményezné a brüsszeli javaslat elfogadása a jelenlegi évi mintegy 1,8 millió műszaki vizsga mellé. A személygépkocsik esetében a jelenlegi 16.290 forintos vizsgadíjjal számolva a plusz 1,5 millió vizsga mintegy 25 milliárdos vizsgadíjat jelentene évente, amelyből 15-17 milliárd folyna be a büdzsébe.
A bevétel azonban még ennél is nagyobb lehet, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelettervezete szerint a személygépkocsik esetében a vizsga díja 22 ezer forintra emelkedik.