Orbán útján Románia? - Felfüggesztették az elnököt

„Mindenki menekül innen, és nem tudom, hogy valaha is visszatérnek” – így jellemezte egy bukaresti bróker a Reutersnek azt, hogy a román lej árfolyama az utóbbi napokhoz hasonlóan ma újabb történelmi mélypontot ért el az euróval szemben a fokozódó politikai bizonytalanság miatt.

Mindez alig valamivel az előtt történt, hogy a román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt. A leváltásáról népszavazáson döntenek majd az állampolgárok. Az államfő felfüggesztése mellett 258 honatya szavazott, miközben 217 voks is elég lett volna. Basescu leváltási eljárását a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) kezdeményezte, amely szerint az államfő megsértette az alkotmányt. 

Az alkotmánybíróság pénteken véleményezte a felfüggesztési indítványt, de nem adott egyértelmű választ arra, hogy valóban megsértette-e az elnök az alaptörvényt, vagy sem. Ez a véleményezés azonban nem kötelező érvényű.

 A kormányzó – a szociáldemokrata és a liberális párt összefogásából létrejött – Szociálliberális Szövetség (USL) azért kezdeményezte a voksolást, mert szerinte az ellenzéki Demokrata Liberális Párthoz (PDL) kötődő államfő megsértette az alkotmányt, amikor többek között kisajátította a miniszterelnök feladatkörét a PDL vezette Boc-kormány idején, illetve azt mondta, hogy nem ad kormányalakítási megbízást az USL-nek.

A kormány, hogy bebiztosítsa az államfő eltávolítását csütörtökön sürgősségi rendelettel módosította a népszavazási törvényt. Eltörölte az államfő leváltásához eddig előírt 9 milliós szavazati arányt, ami a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségét jelentette volna. A küszöb eltörlésével az urnákhoz járulók több mint felének szavazata is elegendő lesz egy sikeres népszavazáshoz, függetlenül attól, hányan vesznek részt a voksoláson.

Az a bizonyos keddi nap

A népszavazást egy hónapon belül megtartják. A sürgősségi kormányrendelet azonnal hatályba lépett. A jogszabályt az ombudsman támadhatná meg az alkotmánybíróságon, azonban a poszt betöltőjét még kedden lecserélte a szociálliberális kormánytöbbség. Helyettesét nevezték ki ideiglenesen ombudsmannak, aki 2000 és 2004 között a képviselőház elnöke volt a szociáldemokrata párt színeiben.

E hét keddjén azonban nem csak az ombudsman, hanem a parlament két házának ellenzéki elnökét is leváltotta a kormánytöbbség, illetve a kabinet saját embereit helyezte a közszolgálati televízió és rádió elnöki székébe.

A kormányzó erők emellett többször olyan kijelentéseket is tettek, hogy lecserélik az alkotmánybíróság tagjait. A testület az ellene irányuló támadások miatt a héten a Velencei Bizottsághoz is fordult. Victor Ponta kormányfő az utóbbi napokban ugyanis több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság az államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására. Az alkotmánybíróság egyebek között az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a kormány egyfordulós, egyéni választókerületes többségi választási rendszer bevezetésére irányuló törvénymódosítását. A testület múlt heti állásfoglalásában pedig azt szögezte le, hogy az államfő feladata, hogy az országot képviselje az Európai Tanács ülésén – ezt figyelmen kívül hagyva mégis a miniszterelnök utazott el a brüsszeli csúcstalálkozóra.

A lej euróval szembeni mai mélypontja (4,534-es árfolyam) azután állt be, hogy az Európai Bizottság közleményben tudatta: José Maunel Barosso, a testület elnöke ma telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Ponta kormányfőnek azon lépések miatta, amelyek „korlátozni tűnnek olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”.

Magyar minta, vagy mégsem?

Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times honlapján a magyarországi eseményekkel hasonlította össze az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, hogy mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. "Ezúttal Románián a sor, hogy aggodalmat keltsen azokban, akik törődnek az alkotmányossággal, a demokráciával és a jogállamisággal. Egy újabb keleti EU-demokrácia bontja föl a jogállamiság szövetét a kormányfői hatalom jogi korlátainak támadásával" – írja az alkotmányjogász.

„Alapvető különbség a magyarországi és romániai helyzet között, hogy Magyarországon az Orbán-kormány egy demokratikus választás keretében kapott kétharmados, legitim felhatalmazást, míg az Ungureanu-kormány megbuktatása után májusban hatalomra jutott Ponta-kabinet nem voksolás útján került a kormányrúdhoz” – mondta el lapunknak Pászkán Zsolt. A Románia-szakértő kiemelte: a Ponta-kormánynak nincsen választói felhatalmazása arra, hogy alapvető változtatásokat hajtson végre a közjogi rendszerben, miután az őszi választásokig elvileg átmeneti kabinetként kellene funkcionálniuk. „Az USL ugyanis úgy került hatalomra, hogy a Romániában szokásos képviselői vándorlás révén megfelelő többséghez jutottak a parlamentben” – mutatott rá a szakértő.

Copy-Paste kormányfő

Pászkán Zsolt szerint az USL villámháborújának célja, hogy elterelje a közbeszédet az ellenzék által csak „Copy-Paste kormányfőnek” gúnyolt Victor Ponta plágiumbotrányáról. A miniszterelnököt a Nature tudományos ismeretterjesztő folyóirat azzal vádolta meg, hogy doktori disszertációja felét másolta. A plágium tényét az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) is megállapította, és Ponta doktori címének visszavonását kezdeményezte, ám a testületet az ülés közben az oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, döntéseit érvénytelennek nyilvánította és megvonta tőle a jogot, hogy a továbbiakban plágiumügyekkel foglalkozzék.

Pászkán Zsolt szerint az USL az őszi választások után mindenképpen végrehajtotta volna a mostani offenzíváját, azonban a plágiumbotrány miatt előrehozta akcióját. Tavaly év végén a közvélemény-kutatások ugyanis még azt jelezték előre, hogy 70-75 százalékos többséget szerez az USL a voksoláson, azonban Pászkán Zsolt szerint a mostani akció a nemzetközi visszhangok, illetve a lej zuhanása miatt akár visszafelé sülhet el, főként, ha Basescut a várható referendumon csak alacsony részvétel mellett sikerül elmozdítani posztjáról.

A lej zuhanását az magyarázza, hogy a piaci elemzők szerint a politikai bizonytalanság kétségessé teheti, hogy Bukarest be tudja-e tartani majd a tavaly márciusban felvett, ötmilliárd eurós IMF-EU-hitelért cserébe tett vállalásait. A Ponta-kabinet ugyanis májusi hatalomra kerülése óta alig tett valamit a vállalt reformok, így az egészségügyi rendszer, a nem hatékony állami cégek átalakítása terén. A vállalt hiányszám teljesítését pedig az is veszélyezteti, hogy a kormány júliustól nyolc százalékkal emeli a közalkalmazottak bérét.

A JP Morgan már lépett

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport már kedden gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását azzal az indokkal, hogy a várható politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.

A ház elemzői szerint úgy tűnik, hogy az USL a romániai intézményrendszer teljes ellenőrzésére és – a választási törvény módosításával – kétharmadot meghaladó parlamenti többség megszerzésére törekszik. Úgy vélik: aggodalom forrása az a lehetőség is, hogy erőteljes parlamenti többség esetén az USL elveti az EU/IMF-megállapodást, miután a pártszövetségen belül már most is vannak olyan hangok, hogy a takarékossági program helyett Romániának más utat kellene választania.

A magyar példával figyelmeztet a Reuters

A Reuters hírügynökség minapi kommentárjában pedig azt írta, hogy Victor Pontának csak meg kellene néznie mi történt a szomszédos Magyarországon. Miután az Orbán-kormány összekülönbözött az IMF-fel és sorozatos unortodox gazdasági intézkedéseket vetett be a hiány leszorítására, a forint árfolyama mélybe zuhant és a hitelminősítők is bóvli kategóriába vitték le az ország besorolását.